Szabadság a karanténban

1. hét

  Nem gondoltad volna, ugye? Megélni egy ilyen járványt. Pont beleszületni a 21. századba. Lehetett volna 1500-as évekbe egy kisjégkorszakba vagy a második világháborúba.
  A helyzet talán még a szülőknek is új. Nem hogy nekünk, ifjoncoknak. Kijárási tilalom, nincs suli. Valahogy a kettő üti egymást. Mennél, de nem szabad, mert kint tombol egy halálos járvány. Ami nem is rád veszélyes talán. Hanem másokra. Idősekre. Beteg szeretteidre. Vigyázni kell rájuk!
  Bennem még nem is tudatosult teljesen a jelenlegi helyzet. Minket még elkerült. De hé! Megállt a világ! Interneten birunk CSAK kommunikálni. El kell gondolkodni azon, hogy mit együnk, mennyit fogyasszunk, ki tudja, mikor tudsz újre vásárolni.
  Az otthonmaradás. Család. Vagy egyedül. Szabadság a karanténban? Hahó, zárva vagyunk! Persze. Azok még jobban, akik panelban élnek. Szerencsémre én kertes házban lakom. Mozoghatok, kertészkedek, kutyázok, játszok a családommal.
  Panelban, méghozzá egyedül? Maga a rémálom. Azt mondom, szerintem még így is lehetsz szabad. A gondolataid most lesznek a legszabadabbak.
  Nem kell ehez panel, nekem a kertben is megy. Akik nem ismerik még magukat, most alkalmuk nyílik rá. Van, aki eddig menekülhetet önmaga elől, de beérték a gondolatok.
  Ijesztő, ugye? Én is szoktam félni a gondolataimtól. A saját bőröd elől menekülnél. Normális ez? Ember, saját gondolatainktól retteghetünk!
  A gondolat szabad. Nem azt mondom, hogy nincs szükség a mozgásra. Mozogj! Tornázz! Tartsd magadban a lelket! De állj is meg! Eljött az ideje annak, hogy rendbe rakd a fejed, önmagad. Mert kell. Jobb lesz, csak nehéz. De van idő most rá.
  Szeretnél megtanulni valamit? Hajrá, töltsd értelmesen az időd! Olvass! Halgass zenét! Rajzol! Énekelj! Táncolj! Amit csak akarsz. Csak nézz szembe azzal, amitől félsz: saját gondolataiddal.
  Valósak? Esetleg nincs értelmük? Fontosak? Hova tartozol? Merre tartasz? Merre szeretnél tartani?
  Beszélgess. Most szabad mindenki a chatre, videóra.
  Én hiányolom a baráti köröm. Családommal vagyok tény és való, de félig már máshol is élek, így nehéz a Maradj otthon!. De őket is jobban megismerem. A gondolataim elől én sem menekülhettem el az első hét alatt. A java pedig még hátra van. Ki tudja mennyi hét lesz még "itthon".
  Valóban az otthonod, ahova most be vagy zárva? Ha nem az, miért nem? Tehetsz érte valamit, hogy azzá válljon?
  Csak néhány gondolatom a világ felé. Ha szakítottál erre időt, akkor remélem viszel belőle tovább valamit.
  Kitartást! Szabadság van a karanténban is, csak használd okosan!