Az első játékot az Exatlon 2.évadában sajnos a Kihívók nyerték. Nem sokon mullott, de a lényeg az, hogy küzdöttünk. Mindenki ügyes volt.
A faházba vezető úton beszélgettünk, megismertük egymást. A táborban mindenki elfoglalta a saját ágyát, majd körbe leültünk a tér közepén. Valaki lehangolt, néhányan boldogok hogy itt lehetnek.
- Figyeljetek gyerekek, szerintem itt én hoztam a legjobb formámat! - nevetett Misi, mire mindenkiből előhozott egy nevetést.
- Azt vettem észre.. Mármint a kékeknél, - kezdte monológját Dávid. - Hogy Dorci nagyon ügyes, és ahhoz képest, hogy 18 éves, azért bajnokokat megverni, ahhoz tehetség kell.
- Nektek ki a legszimpatikusabb a Kihívók közül? - mosolygott fel Gabi, majd rámnézett.
- Igazából ezen még nagyon nem gondolkodtam el, de.. Ha választani kéne, akkor Alexa és Flóri.
- Alival vigyázni kell, ha valakit vagy valamit nem kedvel, azt nagyon keményen kimutatja. Emlékszel, mikor Beni lenyiratta a haját? - idézte fel a számomra nem kedves emléket Zozo.
- Hagyjál, tönkretette a szép haját!
A nap további részében megismertük egymást, a másik sportágát, hogy hogy szerzett bajnoki címet. Számomra azért fontos, csapatjátékos ként, hogy meglegyen a kezdeti lendület, az összetartás.
Hogy a táborról mi a véleményem? Őszintén?, rosszabbra számítottam. A továbbiakról az első éjszaka után nyilatkozok.
Holnap végjáték, össze kell kapnunk magunkat. Nem szeretnénk hogy valaki második, harmadik nap már kiessen.
YOU ARE READING
Jatekban... En es a Csapattarsam // Zozo Kempf (Exatlon Hungary)
FanfictionA Dominikai út... A régi ismerős Valahányszor belegondolok, mi történt ezalatt a néhány hónap alatt, minden érzelem átfut rajtam. Boldogság, szomorúság, harag, fájdalom, stressz. Az Exatlon Hungary második évada vajon izgalmasabb, mint az első? A ké...