Reggel nagyon morcosan keltem, hiszen nem aludtam valami jól. Én kaptam meg az ablakhoz legközelebbi ágyat, ami résnyire nyitva volt, így egy picit megettek a szúnyogok.
Kint beszélgettem a lányokkal a mai taktikáról és a hasonlókról, hiszen ma Végjáték.
- Lányok, valaki tud fonni? - fogtam a hajam.
- Én tudok. Szeretnéd, hogy befonjam? - szólalt meg Gabi. Ahh ő lesz a megmentőm.
- Megkérhetlek rá? - néztem aranyosan.
- Persze hogy, na gyere. Milyet szeretnél?
- Hááát holland fonást tudsz? Csak úgy hogy a copf is be legyen fonva és az halszálkába.
- Simán kivitelezhető. Nyugalom, megoldom.
Amíg Gabi fonta a hajamat, tovább beszélgettünk. Közbe Szandi leült elém, hogy fonjam be a haját sima egytincses parkettára. Igen, én is tudo fonni, csak magamnak nem.
- Jézusom, milyen szalon nyílt itt. - szólalt meg mögülünk Dávid, akit követte a többi fiú.
- Remélem az újult külsővel újult erő is jár. - ült le Szilveszter Brigi mellé. Zozo a párkányra, Dávid pedig a másikra támaszkodott, Misivel együtt.
Együtt folytattuk a stratégia megbeszélését, hogy ki kivel fusson, bár ez ügyességitől függ.
Mikor megérkezett a kisbusz, beszálltunk és elindultunk. Új nap, új pálya, új ügyességi, új megmérettetés. Vajon sikerül nyernünk?
--IGEN TUDOM! Nagyon rövid lett, csak mostanában nagyon fáradt vagyok és gondolkodni se tudok.
Ígérem a következő hosszabb lesz--🥰
ESTÁS LEYENDO
Jatekban... En es a Csapattarsam // Zozo Kempf (Exatlon Hungary)
FanficA Dominikai út... A régi ismerős Valahányszor belegondolok, mi történt ezalatt a néhány hónap alatt, minden érzelem átfut rajtam. Boldogság, szomorúság, harag, fájdalom, stressz. Az Exatlon Hungary második évada vajon izgalmasabb, mint az első? A ké...
