hot chocolate [✔]

⋆♡⋆17⋆♡⋆

másnap reggel jeongin elég nehézkesen kelt.
-na gyerünk innie! egy kis életet kérek! egy mosolyt?
-mindjárt...-nyöszörögte miközben a fejét a párnába fúrta.
-azt mondták anyáék elvisznek minket mert nincs messze. van nagyjából két óránk összekészülni teljesen. vagyis inkább neked.
-én teljesen kész vagyok!-fordult felé, egy kis szenvedés után.
-aha...
-igen!
-jójó elhiszem!-puszilt a homlokára.
-maradj még...-bújt az ölébe.
hyunjin csak elmosolyodott a fiatalabb bújós énjén, és a haját birizgálta.
-ha ezt folytatjuk be fogsz aludni!
-tudom...már kelek is...-nyomta fel magát ülésbe és kinyújtózott.-van reggeli?
-anélkül úgyse keltelek fel.
-imádlak!-ölelte meg.
-nem inkább a kaját imádod amit csinálok?
-mindkettőt!
-hát jó....
jeongin előre indult, hyunjin pedig hátulról átölelte és így vánszorogtak el a konyháig.
lassan, ráérősen megették a kajájukat, majd felöltöztek. egy kis ideig a kanapén ücsörögtek, beszélgettek, ölelgették egymást, majd hyunjin telefonja csörgött.
-mehetünk, itt vannak.
felvették a cipőjüket, a tásjáikat magukra aggatták, majd kiléptek a lakásból és már mentek is le az autóhoz.

az út nem tartott sokáig, és unalmas se volt.
-meg is érkeztünk!-parkolt le az apukája az autófeljáróra.
hyunjin és jeongin kiszedték a cuccaikat a csomagtartóból majd bementek. a fiatalabb egyből elkezdett bámészkodni.
-majd körbenézel! először tegyük le a táskákat a szobánkba.
-jó!
-mi nem is zavarunk tovább. jó szórakozást, legyetek jók, vigyázzatok egymásra!
-rendben anya! sziasztok!
-sziasztok!
jeongin hyunjin után ment fel a szobába.
-szóval ez lenne az!-lökte be az ajtót, és a kisebbet beengedte.
-ez eredetileg a te szobád?
-honnan gondolod?
-a képekről, poszterekről és a fal színről.
-oh...egyébként igen az enyém.
-egyelek meg de cuki vagy ezen a képen. hány éves voltál?
-talán 6-7?
-és az ott ki?
-changbin. őt kiskorom óta ismerem.
-aranyosak vagytok.
-köszi. binnie nevében is.
hyunjin ledőlt az ágyára, és onnan nézte ahogy a fiatalabb körbe néz a cuccai között.
-tudod, amikor nálad voltam és összepakoltam neked, találtam valamit aminek érdekel a magyarázata.
jeongin lefagyott egy pillanatra. nem volt sok dolog amit titkolna barátja elől, de egy dolog igen.
-miért tartottad meg azokat amiket írtam neked?
-cs-csak...öh...-elmondhatatlanul zavarban volt.
-igen innie?-ölelte át hátulról, és a fülébe suttogva kérdezte.-hallgatlak.
-miért? baj hogy megtartottam?
-nem. ez nagyon is aranyos tőled. csak érdekel.
-mert jól estek azok a szavak, és aranyos volt tőled...aztán meg elfelejtettem, hogy azokat megtartottam...
hyunjin nem reagált semmit. legalábbis szavakkal nem. mosolygott. jeongin picit megijedt, nem tudta mit gondolhat a másik.
az idősebb megfordította a karjai között és mélyen a szemébe nézett.
-csodálatos vagy. még mindig imádom a gödröcskéid, amikor mosolyogsz és ez nem fog változni soha. gyönyörű szemed van, főleg amikor a boldogságtól csillog a szemed, vagy attól mert szeretsz. a hajad puha és imádom a pink hajad. igaza volt jisungnak, hogy jól áll neked. tökmindegy milyen a haja, mindenhogy szeretni foglak. tökéletesen belepasszol a vékonyka, apró termeted az ölelésembe. a pici aranyos kezed az én kezembe. a szád az én számra. a tekinteted az én tekintetembe. szeretlek és ezen senki és semmi nem fog változtatni. azokat a papírokat meg tartsd meg. majd a gyereleinknek megmutatom, hogyan szedtelek fel.-nevetett fel. ahogy újra belenézezt jeongin szemébe könnyeket látott.-jesszus valami rosszat mondtam?-kezdte el cirógatni a puha arcát.
-nem.-rázta meg a fejét, majd a lehető legközelebb húzta magához. mosolygott. nagyon boldog volt.-szeretlek hyunjin. nálad jobb barátod elképzelni se tudnék.-kicsit távolabb engedte, hogy meg tudja csókolni. eddig is tele volt öszinteséggel és szeretettel, tisztelettel, bizalommal, de a mostani más volt. nem tudná senki megmondani miben. csak más volt.

_ilovecukorbogyo_: ＠im_a_potato💞 kimondhatatlanul szeretem
ezt a csodát💞

im_a_potato: (。･ω･｡)ﾉ♡

VÉGE

egyébként egész jól sikerült ahhoz képest hogy életemben nem volt még kapcsolatom (ez maradjon is így egyenlőre), és utálom a szerelmes párokat/filmeket és hasonlókat. remélem tetszett, és nem lett túl erőltetett, vagy béna, klisés. örülök, hogy azért voltak akik olvasták, és remélem, hogy ők élvezték, és szerették olvasni ezt a storyt.
💞pusza nektek💞