⋆♡⋆14⋆♡⋆

217 25 1
                                    

-innie...itt vagyunk.-túrt bele a puha, kócos hajzuhatagba.
-mhm...
-nem nyöszörög, felkel. légyszi. bezsibbadt a kezem, és le kell szállnunk.
-jó...
kinyújtózott, majd a saját táskáját felkapva indult meg az ajtó fele nyomában az idősebbel.
-óvatosan.-fogott a derekára, mivel majdnem elesett.
-tudok menni egyedül is!-nézett hátra álmoskásan és durcásan.
amint leértek a kezét megfogta, hogy vezesse, és azért is mert miért ne?!
egy majdnem húsz percet sétáltak, amit igazából busszal is megtehettek volna, vagy felhívhatta volna anyukáját jöjjön ki értük, de jobban esett sétálni. ez egy kicsit kitisztította a fejét, és nyugalmat próbált magára erőltetni.
-na kész vagy baba?
-én mindig!-bólintott kicsit bizonytalanul.
hyunjin alig nyomta meg a csengőt már ki is tárult az ajtó.
-na végre hogy itt vagytok!-ölelte meg fiát, majd nyomott az arcára egy puszit a 40-es éveiben járó anyuka.-te vagy jeongin?-kérdezte kicsit meglepetten.
-i-igen...-motyogta.
-én hyunjin anyukája vagyok hyerin.-ölelte magához, majd neki is adott egy puszit.
-megmutatom a szobámat, lepakolunk, aztán lejövünk.
-rendben. mindjárt kész az ebéd.
-nem inkább elő ebéd, vagy utó reggeli?
-ne kötekedj!
-bocsi!-kezdte el maga előtt lökdösni a fiatalabbat nehogy anyukája megcsapkodja.
belökött egy fekete ajtót, és beengedte jeongint.
-de sötét egy szobád van.
-köss belém.
-rendben.-bólintott.
-amikor még itthon laktam akkor nagyon sötét imádó voltam.
-mintha évekkel ezelőtt költöztél volna el.
-csitt már!
-oké na!-nevette el magát.-egyébként a maga módján hangulatos, és nyugodt.
-akkor meg ne kritizáld!
egy kis ideig még ott maradtak majd elindultak le a földszintre.
-szerintem anyunak szimpi vagy.
-miből gondolod?
-nem szokása bárkit megölelni, főleg nem puszit adni annak akit először hozok ide.
-aha...értem.
a lépcső aljára érve jeongin meglátott egy aranyos kutyát.
-hyunjin...
-mondd.
-ő a te kutyád?
-a mi kutyánk.
-és miért nem közölted hogy van kutyátok?-kérdezte direkt túl reagálva.
-kellett volna?
-hogy hívják?
-kkami, 2 éves, fiú.
-aaaw! egyemmeg!-kuporodott le mellé, és el kezdett hozzá gügyögni.
-hogyha vele többet fogsz foglalkozni a hétvégén, akkor mellette is alszol.
-hát jeongin drágám gondold végig hogy kell e neked hyunjin...
-igen kell.
-aaaw köszi!
-csak a kutya miatt, nehogy azt hidd.
-hát akkor kint alszol a kutyaházban.
-ne bánj így vele. kkami alszik vele, a te ágyadban te pedig a földön.
-mi?
-hehe!-cukkolta hyunjint, a kisebb a földön kuporogva.
-hé! te maradj csöndbe!
-naaaa...jinnie! tudod hogy szeretlek!
-cöh....vannak kételyeim...-nézett végig rajta sértődötten.
jeongin a kezéért nyúlt és lerántotta maga mellé a földre és egy apró puszit nyomott az arcára.
-szeretlek és csitt!-dőlt a mellkasának és úgy dögönyözte tovább a kutyust.
-aw...én is szeretlek...-motyogta halvány pírral az arcán.
-aranyosak vagytok de kész a kaja.
-gyere. anya főz a legfinomabban. utánad de ssssh.-nevetett fel aranyosan.
-utállak.
-most miért?
-hogy egy ennyivel elérted hogy ki akarjon esni a szívem a helyéről.
-aw...ez aranyos.
jeongin nagyon jó ízűen fogyasztotta el amit elé tettek.
-ez nagyon finom volt. köszönöm szépen!-mosolygott az anyukára.
-ugyan!-legyintett.-ennél jobbat is tudok. és mindjárt jön a desszert.
-szegény elhizlalod.
-annyira kis soványka, rá fér az evés.
-hidd el hogy éhes vagyok, de nagyon. és amit anyukád csinál kaját, az isteni.
-ne vidd túlzásba a bókolást.-tetetett zavart az anyuka.
-nem viszem, csak az igazat mondom.
-aranyos fiúd van.-mosolyodott el végre az apuka.
-igen?
-igen.
-wow...nem hittem hogy első nap ilyet mondasz.
-örülök hogy te vagy hyunjin barátja, szóval köszöntelek a családban!
-köszönöm!
a desszertet is lassacskán megették, majd hyunjinnak támadt egy olyan ötlete, hogy menjenek el sétálni.
-jó szórakozást, vigyázzatok magatokra!-köszönt el tőlük az anyuka.
-max két óra és itt vagyunk!-dobott puszit hyunjin.
-aranyosak együtt, nem?
-de, azok.
hyunjin kézen fogta jeongint, és úgy mentek az erdő felé.
kkamit is vitték, így ő is sétálhatott, és szórakozhatott.

kkamit is vitték, így ő is sétálhatott, és szórakozhatott

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

_ilovecukorbogyó_: végre a kis babámmal♡

im.not.gay: most ezt kkamira, vagy a pasidra érted?
_ilovecukorbogyó_: egyértelműen kkamira gondoltam.
im_a_potato: áucs ez most fájt...
cb97: hogyha bántod jeongint meghalsz.
_ilovecukorbogyó_: mintha nem éppen őt ölelgetném szarrá...
➥ im_a_potato: már kicsit sok az ölelésed, de ha abba mered hagyni el veszem tőled a kicsike babád!
_ilovecukorbogyó_: most is a te öledben van kkami....

_dontcallmeyongbok_: jesus de édes kkami *-*
_ilovecukorbogyó_: hát ha egy ilyen csoda a gazdája mint én, akkor alap hogy aranyos.
im_a_potato: egoista...de sajnos igaza van....

_ilovecukorbogyó_: csakhogy tudassam mindenkivel

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

_ilovecukorbogyó_: csakhogy tudassam mindenkivel. IMÁDOM! *-*
annyira édesen koncentrál, és merül el egy-két dologba hogy belehalok....
ő az én első számú babám♡-♡

_dontcallmeyongbok_: és mennyire igazad van.
_ilovecukorbogyó_: köszi felix

im_a_potato: 1. aw >-< 2. mikor csináltál rólam ennyire előnytelen, szar képet?!
_ilovecukorbogyó_: amikor filmet néztünk♡
_dontcallmeyongbok_: remélem tényleg csak filmeztetek!
spearb: én meg azt remélem ha nem csak filmeztetek, akkor védekeztetek...
_dontcallmeyongbok_: CHANGBIN! ILYENRE NEM IS GONDOLSZ!
➥spearb: én csak a mi esetünkből indultam ki...
im_a_potato: oh...VÁRJ HOGY MI?!?!?!
_dontcallmeyongbok_: SEMMI! SEMMI! SEMMI!

hot chocolate [✔]Onde histórias criam vida. Descubra agora