Motus Carmen

Virág Versek

Fiatal Ibolyának

Fiatal ibolyámnak szirmai
játszadoznak a szélben,
Hol rétnek tiszta oldalán láttalak meg téged.
Derűsen táncoltál akkor tavaszi kertemben,
Míg a nektárod lepte el a fenséges eget.

Repülve tündöklik felettem virágodnak
üde nektárja,
Hogy felismerjem lelkednek finom illatát.
Ibolyám szirmainak felejthetetlen lila egésze,
Mik szabadon táncolt a szabad messzi réten.

Felejthetetlen számomra virágodnak
gyönyörű mosolya,
Ami ragyogóan volt kitűnve mind
közül legjobban.
Sohasem felejtem el mindezt a látott
percet vele,
Mibe az idők alatt, emlékem sosem
csorbult bele.

Ártatlan kamillám

Ártatlan kamillám,
ki mindenkinek csak adhat.
De szeretetet,
mindenkitől érdemelten kaphat
De ártatlan lelked,
Sok fájdalom érhette ezen évek alatt.

De nekem mindig az arcomat mosolyra csaltad,
Mikor letargia vagy tortúra a szívemet takarja.
Mint minden alkalommal én is igyekeztem arra,
Hogy arcodat mosolyra csalhassam.
Hisz mit adhatnék azért,
Hogy kamillám szirmai újra kivirágozzanak.

Törékeny Liliom

Bíboros liliomnak törékeny szirmai gyönyörködnek a réten,

Ehhez hasonlót, nem találnék e szabad égen.

Játékosan tapintja a selymes tavaszi szellő szirmait,

Harmatcsepp szaladgál liliomnak kecses szárain.

Az éltető nektár virágozza be törékeny lelked,

Alázatos törődés melengetve élteti tiszta szíved.

Virágodnak üde nektárja frissíti a cikázó szelet,

Fenséges illata lepi be a hatalmas eget.

Tavaszi napsugár alatt virágzik tündöklő mindened,

Derűs kertben játszadozik gyönyörű egészed.

Bíbor hajtásod tűnik ki többi virág közül legjobban,

Hol léted időtlen időkig pompázik kertben legtova.