"Tökéletes,, világban egy "Beteg,, ember

A "Várva várt" Este

{Sziasztok drága olvasóim, az előző részben lévő szavazás egy egyhangú C lett szóval itt is van a folytatás, remélem tetszeni fog, jó szórakozást}

-Nem volna kedved át jönni egy kávéra hozzám munka után? Miután ezeket kimondtam a torkomban kezdett el dobogni a szívem, reménykedtem abban, hogy igen-t fog mondani.
-Figyelj Jack, én szeretnélek megismerni téged, ezért inkább előbb menjünk el valahova az este folyamán és majd meglátjuk, hogy alakul, viszont mindenképp haza szeretnék akkor menni átöltözni, mert ez a ruha olyan MEH tudod...
-Rendben van..., mikor és hol szeretnéd, hogy találkozunk? Boldog voltam, annak ellenére, hogy csak egy köztes választ adott, de beértem egyelőre ennyivel is.
-8:00 órakor a téren? Hallottam, hogy nem volt valami határozott, de ezt betudtam a meglépőd-ötségének.
-Persze Lola, nekem megfelel... Előkaptam egy cetlit, majd felfirkantottam rá a telefon számomat és oda adtam Lolának.
-Dahh...? Ez meg mi? Elkezdett kuncogni mikor én hallál komolyan a szemébe néztem és ennyit mondtam.
-Ha netán kutyaszorítóba keverednél és segítség kellene, vagy csak egyszerűen kenné valaki, akinek kiönthetted a lelkedet, hiszen kevés magunkfajta van nem, de? Elővettem egy szál cigit majd meggyújtottam azt.
-Miért érdekel téged ennyire, hogy mi van velem? Azt hittem gyűlölőd az embereket azért, ami a barátoddal történt... Majd Lola fogta és a szájára vágta mind a kettő kezét. -Ne... Ne haragudj Jack nem akartam.... Lola szemeiből elkezdtek könnyek csordogálni, én felálltam majd behúztam az ajtóból, amit mögötte be is csuktam és bekulcsoltam.
-Ülj le Lola, elmesélem mi is volt pontosan, akkor megérted valojában miért is utálom én ezt a kurva világot úgy ahogyan van... Meg simítottam Lola hátát majd rámutattam a székemre és ö leült, látszott rajta, hogy nem valami nyugodt. Felnéztem a polcra, levettem onnan a keretes képet majd Lola kezébe adtam.
-E...Ezek ti vagytok? Mármint... Joseph és Te...? A hangja szinte minden egyes szavánál elcsuklott, irigyeltem, hiszen képes volt sírni, éppen akkor amikor fájt neki, én meg már csak akkor mikor nem bírom lefolytatni.
-Igen, Ö és Én vagyunk rajta, olyan volt mint ha a bátyám lenne, sokat jelentett nekem a jelenléte az életembe, egy igazi lelkitárs volt, mindenen osztoztunk, örömön és bánaton egyaránt, sok mindenen keresztül mentem vele, de azon az éjszakán ő húzta a rövidebbet.

-Mi történ pontosan? Lola alig bírta vissza tartani a könnyeit, látszót rajta, hogy fázik a remegéstől, amit a gyorsan lefolyó sírása okozott. Levettem a pulcsimat majd oda nyújtatottam Lolának, nem tudtam nagyon mit kezdeni a helyzettel, nem mertem magamhoz ölelve megnyugtatni mert féltem csak még jobban összetörőm. 'Nyugodj meg Jack, csak higgadtan kezeld próbáld meg'

-Bulizni voltunk, születésnapját ünnepeltük meg, csak ő meg én voltunk meg néha át futólag egy-egy haver, aztán mikor elkezdtem hazakísérni akkor megtaláltak azok a tipikus faszfejek, akiket tegnap agyon ütöttem. A kezem ökölbe szorult, lassan felnéztem Lolára, akinek arca egyre jobban vörösödött a küszködéstől.

--Aztán, jah, a pénzünket kérték, nem tudtam, hogy ha nem adjuk oda nekik akkor az életével fog fizetni érte, ott halt meg a karjaim közt... Ez volt az a pillanat amikor elszakadt a cérna és annyira szorítottam már a kezemet, hogy szabályosan kificamodót.

Lolára néztem, ő vissza nézet rám miközben lassan megfogta azt a kézfejemet, amin kificamodtak az újaim.
-Sajnálom Jack.... Több nem jőt ki Lola száján, hiszen ugyan olyan folytatgatóan szorongatta a torkát valami megmagyarázhatatlan dolog, amit én is éreztem, de sosem tudtam megmagyarázni mi az, láttam rajta, hogy próbálkozik mondani valamit, de ugye megint csak a láthatatlan folytatgató erő.
-Ne erőltesd, láttom rajtad és érzem is ugyan azt a torkomba, mint te, de már megszoktam, túl sokszor érzek így. Ezen mondatom után jött egy kuncogás, ami egy kicsit szánalomra méltó volt, de soha eszembe se jutott, hogy bárki is sajnáljon.

~~~~~~~~
Vége lett a munkaidőnek, szokás szerint most is én voltam az útólsó, az egyik számítógéptől mentem vissza az irodámba mikor is figyelmes lettem egy cetlire az ajtómon, Lola kézírása volt, a cetlin csak ennyi ált „Remélem nem felejtetted el a ma esti kis programunkat (; Lola". A semmiből hirtelen elmosolyodtam a szöveg olvasása közben, és még csak 5 óra volt szóval bőven volt időm haza menni és rendbe kapni magamat. Összeszedtem a cuccomat, majd bezártam az irodámat és mentem ki a kocsimhoz.
Mikor odaértem a kocsimhoz bepakoltam, majd a vezető ülés melletti ajtóhoz álltam és rágyújtottam egy cigire, lassan szívtam és nagyokat. Ezzel végezve beszálltam a kocsiba, beindítottam és elindultam haza felé.

Mikor hazaértem, kiszálltam a kocsiból, kivettem a cuccomat és azonnal be is spurizottam a házba, nem egy nagy cucc, egy modern-minimalist családi kertes ház.
Leraktam a cuccomat, és azon nyomban el is mentem tusolni és készülődni, igaz még csak 6 óra volt, de jobb előbb ott lenni mint később.
A zuhanyzás végeztével, megborotválkoztam, kiválasztottam az „alkalomhoz" illő ruhát és felöltöztem, a ma esti öltözékem különleges volt, egy olyan kombináció ami már évek óta nem volt rajtam és akkor sem ilyen dolog miatt vettem fel, Egy vörös-fekete kis kockás bársony ing egy hozzá illő nyakkendővel, éjfekete farmer nadrág és egy elegánsnak ható ám nem alkalmi cipő.

7 órakor teljesen késszen lettem a készülődéssel, így elindultam a megbeszélt helyre, kb 7:45-re oda is értem a Térre, már csak várnom kellet.
Lola igaz hogy 15 perc késéssel de megérkezett, ennyi szerintem még belefér, inkább ö várason meg engem mint én őt.

{Ne haragudjatok hogy ez most ilyen meh rész lett de, ígérem a következő már jobb lesz, ettől függetlenül remélem elnyerte a tetszéseteket.
A mai szavazás lényege a Hely/tevékenység , ahol a két „főszereplőnk" jobban megismeri egymást.
A:- Kávézás-Kávézó
B:-Szimpla séta miközben megisznak valami üdítőt.
C-(Saját ötleteket várók, vagy akár kiegészíthetitek a többit is)
Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a rész is, a következőnél találkozunk.
Addig is jók legyetek (;
}