Szent Johanna Gimi 7, Útvesztő

Szeptember 12, hétfő (harmadik rész)

És nem. Nem sült belőle ki semmi jó. Mert ekkor Máday olyan hangosan ordította el magát, hogy kiesett Zsolti kezéből a diabetikus szelet, Dave pedig összerezzent. Hát, ja. Tipikus hétfő reggel a 12b ben.
-Nagy Zsolt! Azonnal tedd el azt a szeletet mielőtt még én teszem meg! És Dávid! Te meg tedd el a kütyüidet!! Most! Hogy lehet hogy ti már az első napon kikészitetek engem?- sóhajtott, aztán kiment, becsapva maga után az ajtót.
Vladár szúrós tekintettel pásztászta végig az osztályt, aztán megállapodott a tekintete... rajtam. Na, gondoltam, jöhet a megalázás. Állok elébe. És igazam lett. Csak sajnos még én se számítottam arra ami ezek után történt.
-Nocsak, nocsak. Rentai- nézett rám gúnyos mosollyal. Vagy mondani inkább vicsorral. Kinek mi. - idén is itt vagy, hogy megalázzad és kigúnyoljad a tantárgyamat?
-Tanár úr, elnézést kérek, de én soha nem is akartam gúnyolódni, és ha meg is tettem, nem állt szándékombam - próbálkoztam, de hiába. Vladár soha nem változik.
-Persze, persze hogyne. Akkor most kérlek, gyere ki a táblához, és rajzolj le nekem egy arcképet. - hát, persze. A jó öreg Vladár.
-Az enyémet.- tette hozzá, én meg lefehéredtem. Ugyanis ha nem jól rajzolom le Vladárt, akkor lehet még ki is rugat a suliból.
Lehajtott fejjel indultam ki a táblához. Most komolyan. Hogy a francba rajzoljam le vladárt!! A táblára!! Ez teljesen hülye.
Megfogtam egy krétát, és elkezdtem rajzolni. Minden egyes vonalnál éreztem az osztály 22 szempárját a hátamon. Lerajzoltam egy kört. Az lenne Vladár feje. Aztán rajzoltam neki szemet, szájat és orrot is. A haját sok sok csíkként ábrázoltam. Amikor befejeztem, leraktam a krétát és hátrébb álltam. Na, akkor kezdődjön az alázás.
-Mit csinálsz, Rentai?- nézett rám.
-Ehm. Befejeztem- mondtam, olyan vékony hangon, hogy alig lehetett hallani. Láttam Vladáron hogy most nagyon felment benne a pumpa. Ajjaj.
-Befejezted? Igen? És EZ mi akar lenni?- mutatott a táblára. A rajzomra.
-Az ott a tanár úr arcképe- motyogtam. A hátam mögül hallottam ahogy Zsolti vihog.
-Rentai. Soha nem fogom elfelejteni, hogy milyen szinten tiszteletlen vagy velem szemben. Mint mindig, most is gúnyt űzöl belőlem és a tantárgyamból. De ne is aggódj, majd a szüleid biztosan meg fogják magyarázni a viselkedésedet. Most menj vissza a hejedre. Ez pedig EGYES!- véste bele az ellenőrzőmbe a jegyet. Egy újabb egyes. De nem ér, hiszen nem is rajz óra! Mégis egy rajzot osztályozott le! Remek, megint bukásra állok. És Vladár tantárgyából. Milyen nagy véletlen!!
Miután Vladár kiment, rengetek alufólia labda repült felém, és mindenki jól kiröhögött.
Otthon végig hallgattam anyut, aki tíz nap büntit adott. Elvett tőlem minden kütyüt. Még a tévét is!
Persze Cortez meg virág állandóan vígaztaltak hogy nem is olyan gáz meg hogy majd úgyis ki javítom... na persze.

—————-
Sziasztok! Ez itt a legújabb rész, remélem tetszik! Tudom most egy ideig nem voltam nagyon aktív, de dolgozom a másik sztorimon is, úgyhogy ha még nem tettétek volna meg, mindenképpen lessétek meg! Köszönöm mindenkinek aki voteolt vagy kommentelt! És a 1k megtekintést is köszönöm, hihetetlennek vagytok! ❤️

Csoki

Szjgfan_17