Reggel 8 kor már ágyaztam, mert nem tudtam aludni és, mert utálom a kupit. Nem bírom elviselni ha rendetlenség van körülöttem.
Gyorsan felöltöztem és lementem reggelizni. Majd felmentem és leültem az asztalomhoz és utána néztem a terhességnek. Persze tudom, hogy mi az, de olyanok után néztem, hogy mikor látszódik, mikor derül ki a baba neme, miket lehet csinálni, mik vannak szülés után.
Amikor megláttam, hogy ajánlott mozogni annak nagyon megörültem. Még olvasgattam majd felmentem egy online ruhaoldalra és elkezdtem terhes, baba ruhákat nézni. Mind ezzel elment egy óra, így maradt egy órám a vizsgálatig. Már éppen készültem enni mikor megcsörrent a telefonom.
-szia jobban vagy?-kérdezte Cole.
-szia igen semmi bajom.
-akkor jó. Ráérsz?
-most?
-aha.
-hááát éppen készültem enni aztán délbe találkozom a csajokkal mert?-mondtam a legelső hazugságot ami eszembe jutott.
-ja csak úgy, gondoltam elmehetnénk fürdeni, de akkor majd máskor.
-délután elmehetünk ha gondolod.
-oké akkor háromra érted megyek. Na puszi szia.
-oké, puszi, szia.
Nem tudom miért mondtam ezt. Ha be bizonyosul, hogy terhes vagyok akkor tuti, hogy nem merem majd elmondani neki.
-na húgi készen állsz?
-nem annyira de mehetünk.
Az orvos nagyon kedves volt és be bizonyult, hogy tényleg terhes vagyok. Hogy fogom elmondani Colenak és a szüleimnek? És mikor? Ma ha megyünk el kell mondanom neki, hogy terhes vagyok. Szerintem a szüleimnek csak akkor fogom elmondani, ha már Cole tudja.
Pár órával később...
-szia mehetünk?
-szia mindjárt.
-oké.
-Cole el kell mondanom valamit.
-na mondjad. Mi az?
-terhes vagyok.
Emma szettje:
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
