A következő pár napban csak ettünk, fürödtünk és sétálgattunk. És sajnos eljött az utolsó nap amikor itt vagyunk. Délután 1-ig kell elhagyni a szállást és most dél van. Reggel már összepakoltunk. Elmentünk ebédelni aztán kijelentkeztünk és elmentünk fürdeni. Mikor hazaértünk senki nem volt otthon. Ezért felmentünk és mivel utálom a rendetlenséget kipakoltam a bőröndöm és beraktam egy mosást. Közben valaki hívta Colet. Miután végeztem közölte velem, hogy elmegyünk, de azt nem hogy hova. Mielőtt elindultunk volna azt mondta, hogy kössem be a szemem valamivel.
-Mégis miért tenném ezt?
-Azért, mert szépen kérlek.
-Egyáltalán hova akarsz vinni?
-Nem mondom meg, ezért kérem, hogy kösd be a szemed, mert titok.
-De legalább azt mond meg, hogy a városban maradunk e.
-Sajnálom, de ezt sem árulhatom el.
-Szóval bízzak benned, hogy nem rabolsz el?
-Egy: miért rabolnálak el? Kettő: tudtommal a pasidként bíznod kéne bennem.
-Ez igaz és bízok is benned, de..
-Semmi de.
-De fáradt vagyok és nem akarok sehova se menni.
-Szeretsz?
-Igen.
-Akkor a kedvemért gyere velem jó?
-Oké.
-Köszönöm. Megengeded, hogy megkössem?
-Persze.
Kis utazás után megálltunk valahol. Hallottam az ajtó csapódását aztán meg mellettem a kinyitódását. Kisegített az autóból majd megfogta a kezemet és sétálni kezdtünk. Pár lépés után megálltunk és levette rólam a kendőt. Amikor megláttam, hogy mi van a szemem előtt alig kaptam levegőt.
Emma szettje:
Emma haja, sminkje:
BINABASA MO ANG
Egy terhes tini naplója (befejezett)
Random-Cole el kell mondanom valamit. -na mondjad. Mi az? -terhes vagyok.