Mikor megláttam őket ki akartam rohanni a házból, de Oli nem hagyta. Miután Oli és Emy kiment ketten maradtunk Coleval.
-Szia.-köszönt nekem.
-Nem eshetnénk túl rajta?
-Min?
-Azon, hogy összepakolok és elmegyek, néha láthatod a gyereket.
-Miért pakolnál össze?
-Mondjuk, mert megcsaltál?
-Én nem csaltalak meg. Ezt honnan veszed?
-Láttam amikor megkérted Emily kezét.
-Oooooo. Az csak próba volt.
-Akkor kit akartál megkérni?
-Szerinted?
-Engem????????
-Igen.
-Meg akarod kérni a kezem?
-Igen.
-És Emyvel csak gyakoroltál?
-Igen.
-Atya Úr Isten.
-Szóval..először is ne haragudj ha félre értetted a helyzetet másodszor ha pedig megengeded...
-Ne kérj bocsánatot, mert teljesen ártatlanul vádoltalak.
-Dehogy is nem tudhattad.
-Mindegy hagyjuk.
-Oké. Mikor megtudtam, hogy gyerekünk lesz először elég rosszul reagáltam, de miután felfogtam rájöttem, hogy semmi nem választhat el tőled és azóta tervezem, hogy megkérlek. Még apukád is engedélyezte. Azt terveztem, hogy elviszlek egy étterembe és ott kérlek meg, de rájöttem, hogy nem az számít, hogy hol és mikor kérlek meg, hanem az , hogy szeretlek és nem tudok leélni még egy napot, hogy ne a feleségemnek szólítsalak. Hozzám jössz feleségül?
-Persze.
-Szeretlek.
-Én is, de van egy kérésem.
-Igen?
-Lehetne, hogy akkor legyen az esküvő ha már megszületett a baba?
-Persze.
Az eljegyzési gyűrű:
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
