Otthon voltunk. Mintha egy kínzókamrába értünk volna. Teljesen sötét volt minden. Elsírtam magamat és a földre ültem. - Nem, nem és nem. Nem akarok tovább menni. Árpád leggugolt mellém, odaszorítottam a fejemet a mellkasához. - Gabriel. Ne pánikolj. Nincs semmilyen okod a sírásra. A pólójába bőgtem még jobban, átölelve őt. Vér. Vér. Vér. Nem bírom tovább. Árpád a forró csókjaival nyugtatott engem. - Shhh kicsim kérlek nyugodj le. Kiterjesztettem a szárnyaimat is és átöleltem őt velük. - Á-Árpád... Légyszi takarítsd fel ezt a egész nappalit. Én nem bírom. Nem. - Fel fogom takarítani. Kicsit szipogtam még, majd egyszer felemelt engem, hogy felkísérjen az emeletre. Ott hál Istennek nem volt vér. - Vér. Vér. Vér. Bár félelmemben még is ezt ismételgettem, Magyar egy szúrós tekintettel ajándékozott meg és inkább hallgattam erről, ezért inkább bementem a fürdőszobába, hogy ellássam a vállamat. Addig ő lement, hogy feltakarítsa a nappalit. Istenem... Miért nem lehet nyugtunk? Miért nem élhetünk nyugalomban? Miért kell mindezt elszenvednünk még most is? Azon vettem észre magam, hogy már nem a vállamat ápolom. Az ajtónak nekidőlve sírtam. Árpád. Segítened kell... Árpád...
- Magyarország szemszöge-
Végre feltakarítottam ezt a vágóhidat. De tényleg úgy nézett ki az egész nappali. A szőnyeg megszívta, mindkét értelemben. A lépcső irányába néztem. Elpakoltam minden takarító eszközt és halkan felmentem utána. Sírást hallottam a fürdőszobából. Sóhajtottam egyet. Annyira elcsesztem ezt is megint. Kopogtattam az ajtón és megpróbáltam benyitni, de kulcsra volt zárva. - Gábriel... Engedj be kérlek... Nem hallotta, legalábbis nem adott választ. Megpróbáltam újra. - Kochanie... Végül kinyitotta az ajtót és rámnézett, majd behúzott a szobába. Rögtön egy csókot adott nekem. Én gyengéden visszacsókoltam és az orcáira raktam a kezeimet. Miután elhúzódott egy picit, hogy a szemeimbe tudjon nézni, láttam hogy nagyon kisírta a szemeit. - Árpád... Túl sok emléket kaptam... - Shhh... Tudom, tudom milyen érzés. Megint megcsókoltam, hogy nyugtassam. Szegénykém. Gyengéden megsimogattam az arcát, maid az órámra néztem. Hajnali fél egy. - Későre jár már, édesem. Odasimult hozzám, nekem kellett elhúznom őt az ágyig. Persze ő rögtön rámfeküdt, amint én is lefeküdtem. Magunkra húztam a takarót. - Árpád... Emlékszel Igorra és Alicjára..? Árpád... Látni akarom őket újra... -
Tudom, Gabriel, én is szeretném látni őket. Majd egyszer odafent... Egy enyhe sírógörcs kerülgetett engem. - Klara... Kicsi Klára.. Magamhoz öleltem Gabryś-t. Végül mindketten sírásban törtünk ki. Később így is aludtunk el.
-Lengyelország szemszöge-
Reggel olyan 8 óra körül ébredtem. Magyar nem volt alattam. Gyakorlatilag az ágy másik végében aludtam. Bementem a fürdőszobába, vagyis, bementem volna, de Árpád éppen zuhanyzott. - Oh, jó reggelt! Felém fordult, úgy látszott beenged engem. Bementem óvatosan és bezártam az ajtót magam mögött. - Dzień Dobry! A tükör elé álltam és óvatosan leszedtem a kötéseket a vállamról. Átvérzett az az egész szar. - Össze fogom varrni a sebet. - Rendben. Megint a sebre néztem. Majd felé fordultam, megközelítve őt. - Szabad? - Hm? - Tudoood! Rámosolyogtam, valójában tényleg rám is ráfér egy zuhany. Leráncigáltam a nadrágot magamról majd beálltam mellé. Egyből felszisszentem, ahogy víz érte a nyílt sebet. - Auu! Árpád gyengéden a derekam köré fonta a karjait. A mellkasára raktam a kezeimet. - Hogy aludtál, drágám? - Majdnem jó, csak egyszer combon rúgtál. Felnevetett egy kicsit én meg gyengéden meglöktem a vállát. - Naaa, tudom, hogy minden éjszaka valahol megrúglak! (Enyhe 16+os rész nem tetszik tovább lehet menni, eleve nem írok szexjelenetet, csak "szebben" írom le :) Végül megcsókoltam. Már nem számított a seb, már nem érdekelt mi történt tegnap. Most nem akartam mással foglalkozni csak veled. Te meg én. Magyar kezei óvatosan lejjebb csúsztak. Megragadta a fenekemet, belenyögtem a szájába. - Oj, Árpád! Elhúzódtam és a vállába fúrtam az arcom. Tovább masszírozta nekem és nem tudtam megállni hogy ne nyögjek fel folyton. - W-węgry! Zrób to! Közelebb nyomtam a testemet és a dereka köré raktam az egyik lábamat. Az óvszer! - Hej... Az óvszert.. Belesúgtam a fülébe. Ő meg kihajolt a kabinból és a szekrény felé nyúlt ahol volt egy kisebb doboznyi koton. Miután felhelyezte, kezdődhetett a kalandka. Egyeltalán nem számított, hogy hol voltunk. Érintések. Nyögések. Hideg, vizes fal.
-Magyarország szemszöge-
- Gabryś... Sajnálom. Már annyira nem fájt odalent, de most valamiért nem bírtam tovább. Nem volt ez a menet hosszabb, mint fél óra. Kihúztam onnan, gyakorlatilag a világ sötétült el előttem és lassan lecsúsztam a fal mentén a földre. Annyit éreztem még, hogy Gábriel utánam nyúl. - Árpád..? Árpád?! Megpróbált felrázni, nem hatott nagyon. De nem csak ez volt. Nagypapa jelent meg előttem. Nagy Magyarország... Angyalos Magyarország... A Trianon szakította meg őt. Nagyapa! Nagyapa! Ekkor hirtelen felébredtem, az ágyon feküdtem, Lengyel fölém hajolt úgy szemlélt engem. Össze voltam görnyedve, ezért csak megkérdeztem. - Mennyi idő telt el amióta "elájultam"? - Két óra. Mi történt?? - Tudod milyen nap lesz június negyedikén..? Ekkor Lengyel kiegyenesedett. - Istenem... A századik évfordulója. Én még jobban összegörnyedtem, Gabriel odabújt hozzám és lábával is átölelt engem. Június elseje van. - Nagyon sajnálom... - Buzi románok, meg minden másik ország aki elszedte a területeket. (nem vagyok rasszista, ismétlem, nem. vagyok. rasszista.) Dühöt és fájdalmat éreztem. Nekünk magyaroknak kellett megsínylenünk a Trianont. Nem. Nem. Soha nem történhet meg ez újra. Azon vettem észre magam, hogy a karjai között sírom ki a lelkemet...
Sziasztok drágaságaim! Igen. A Trianonnal kapcsolatos ez a fejezet, ugyanis 3 nap múlva a Trianoni békediktátum emléknapja lesz, a századik. Én mai napig még mindig sírok, ha látom a régi magyar térképet és/vagy egy Trianonnal kapcsolatos filmet. (Bocs a minőségért)
Deze afbeelding leeft onze inhoudsrichtlijnen niet na. Verwijder de afbeelding of upload een andere om verder te gaan met publiceren.
Összetartoztunk! ❤️🇭🇺...
A másik, igen Gabryś-nak és Árpádnak volt 3 gyerekük korábbról. Igor Alicja valójában más más szülőtől vannak. Igor még Gabriel korábbi férjétől van, Lanistól, vagyis Litvániától. Alicja meg egy magyar hercegnőtől, ott zűrösek voltak a körülmények, még maga Árpád se tudja kitől volt Alicja. Volt egy Klara nevű kislány is, végre Árpádtól, de halottan született... Hogy hogyan tud Gabriel teherbe esni? Nem transznemű vagy ilyesmi. Tényleg van ilyen, hogy egy férfi teherbe esik, de ennek a nevét nem ismerem ;;
Lehet, hogy gyakrabban lesz rész a nyár folyamán, de én se látok a jövőbe! Addig vigyázzatok magatokra, szeretlek titeket! ❤️
![Countryhumans [Poland x Hungary]](https://img.wattpad.com/cover/194624864-64-k912823.jpg)