Fire On Fire |HP

5. Fejezet: Gyógynövénytan

*********

- Na és mit terveztél még mára?-Kérdeztem a fiúra nézve.
- Igazából semmit.-Tárta szét kezeit.- Mit szeretnél csinálni?
- Bemutathatnám neked Aloist.
- Én ezt nem tartom olyan jó ötletnek.-Rázta fejét.- Tudod nem igazán kedvelem a kígyókat.
- Félsz tőlük, ugye?-Nézek unottan rá.
- Nem úgy mondanám, hogy félek...-Vakarja tarkóját.- Tudod én az a személy vagyok, aki ha belefut egybe inkább elindul a másik irányba, csakhogy kikerü-
- Rettegsz tőle.-Teszem keresztbe karjaimat.
- Igen, egy picit.-Mondja, miközben egész fogsorát megvillantó mosolyra húzza száját.
- Alois nagyon kedves. Ő nem fog bántani...-Mondom szomorkásan.- Nem kell találkoznod vele ha nem szeretnél. Csak egy ötlet volt.-Mondom, majd kedvesen mosolygok a fiúra, aki ezt csak egy nagy sóhajjal díjjazza.
- Megígéred, hogy figyelsz rá, és nem hagyod, hogy rámmásszon, ugye?-Néz le rám.
- Meg!-Vágom rá, majd el is indulok a klubhelyiség felé.

Lesétáltunk a klubhelyiségbe majd Adrian megvárta míg felmegyek a hálókörzetbe és átöltözök majd lehozom Aloist. Kinyitottam a lányok ajtaját, és beléptem a szobába. Egyedül Casie ült egy könyv és egy doboz keksz társaságában az ágyán.
- Szia Casie.-Köszöntem a lánynak.
- Ohh, Naomi!-Nézett fel a könyvből.- Szia.
Kedvesen elmosolyodott, majd összezárta a könyvet.

- Na, hogy telik az első napod?-Kérdezte.
- Hát...-Húztam el a szám miközben Aloishoz mentem.
- Mi történt?-Kérdezte miközben leszállt az ágyról.
- Alkalmam akadt megismerkedni Malfoyal és Pansyvel.
- Juj...
- Hát igen.-Néztem a lányra miközben kinyitottam Alois vitrinjét.- Viszont körbenéztünk az épületben. Azt a részt kifejezetten élveztem. Hatalmas a Roxfort. Kívülről nem tűnik olyan nagynak, viszont szerintem még az Ilvermorynál is nagyobb.
- Az Ilvermoryban még nem jártam, viszont biztos az is jó suli lehet.-Mondta miközben a sütiért nyúlt.- Kérsz?-Rázta meg a fém dobozkát.- Anyukám sütötte. Isteni!-Mosolygott majd bele is harapott egybe.
- Köszönöm.-Mosolyogtam miközben kivettem egy csokis sütit. Beleharaptam, majd Casiere néztem.- Merlin szakállára! Ez tényleg isteni.-Mondtam miközben kezemet állam alá tettem és megpróbáltam nem lemorzsálni a zöld szőnyegekre.
- Megmondtam.-Nevetett.- Egyébként volt alkalmam összebarátkozni a kígyóddal. Aranyos.
A lány szavai hallatán még a süti is megakadt a torkomon. Ő is... ő is párszaszájú?
- Jól vagy?
- Összebarátkozni?-Köhögtem.- Úgy érted... beszéltetek?
- Beszéltünk?-Kérdezte ijedten.- Úristen nem vagyok párszaszájú!-Védekezett.
- Ohh, értem.-Néztem rá.- Tudod én csak-Kezdtem volna kimagyarázni magam.
- Már csak az kéne... Azonnal mennének a pletykák, hogy a Mardekárban egy újabb párszaszájú van...-Rázta fejét.
- Igen, a pletykák.-Bólintottam miközben megettem az utolsó falat sütit is.
- Amúgy hova készülsz?-Ült vissza az ágyra.
- Adriennek bemutatom Aloist. Valószínűleg kimegyünk az udvarra.-Mondtam miközben megkopogtattam a vitrint, hogy Alois előjöjjön. Folyton alszik... hihetetlen egy kígyó.- Egyébként mit csinálsz egyedül itt?-Kérdeztem.
- Olvasok. A lányok meg valószínűleg a fiúk után koslatnak.-Vonta meg vállát.- Nekem nem szokásom azt csinálni.
- És esetleg szokásod kiülni a fűbe és beszélgetni az újlánnyal, a haverjával és a kígyójával?-Kérdeztem mire a lány szemei felcsillantak.
- Nem akarok zavarni.
- Ha zavarnál nem hívtalak volna el.-Mosolyogtam.- Jó idő van kint. Ne legyél bent a szobában. Ha annyira ragaszkodsz a könyvhöz akkor azt kint is tudod olvasni.-Mosolyogtam miközben kiemeltem Aloist. A kígyó fáradtan pislogott vissza rám.
- Hova megyünk?- Sziszegte.
- Szóval?-Néztem a lányra.
- Rendben. Ezesetben veletek tartok.-Mondta majd felállt.
- Oké, Adrian már lent van a klubhelyiségben. Menj nyugodtan le hozzá, én addig átöltözöm. Pár perc az egész.-Mondtam, majd leraktam a kígyót az ágyamra.
- Megvárlak inkább.-Vágta rá.- Tudod nem igazán ismerem a fiúkat, és nem akarok kínos perceket magamnak vagy neki.
- Rendben.-Mondom, miközben ruhákat kezdek el keresgélni.
Miközben én a Mardekáros pulcsimat keresgéltem Casie közelebb jött és Aloist vette szemügyre.
- Megsimogathatom?-Kérdezte rám nézve.
- Persze. Alois szereti az embereket.-Mondtam miközben kivettem a pulóverem.