𝙴𝚄𝙿𝙷𝙾𝚁𝙸𝙰 |𝚈𝚘𝚘𝚗𝚔𝚘𝚘𝚔|

2. fejezet

Jó nem biztos, hogy ennyire örülne kéne a fejemnek, de ha nem lesznek ott Luhanék akkor még jól is érezhetem magam.
De ennek kicsi az esélye. Luhanék mindenhol ott vannak.
Milyen szerencsés vagyok...
Nos szerintem megyek le zuhanyzok aztán le fekszek aludni.

***
~Pink, fluffy unicorns dancing on rainbows!~ - szólt az ébresztőm.
Dik ma vasárnap minek szól ez he?!

Ha ez még nem volt elég akkor erre a telefonom is örült csergésbe kezdett.
Chh ki gondolta volna ki neve villog a képernyőn.
Természetesen Taehyung-é.

-Igen Taehyung. - szóltam bele reggeli kásás hangomon.

-Sziaaaa- Na ki ez. Ez már fel van pörögve.

-Csak azért hívtalak, hogy meg kérdezzem... - mondta.

-Ja el engedtek. - feleltem hiszen tudtam mit akar kérdezni.

-Juuj de jóó~- már szó szerint látom ahogy ugrándozik.

-Aha. Amúgy mikor is kezdődik? - ja nem is mondta.

-Ma este hatkor. - juj nem mondod már azt hittem reggel hatkor.

-Jó. Na én most megyek, sziaa. - ezzel bontottam a vonalat.

Nagy time skip... ***

-Tae!! - kiabálok neki de szeintem a hangos zenétől nem hallja.

Olyan meleg van.
El megyek mosdóba....
Kicsit meg mosom az arcom.

A mosdóba be érve azonnal a csap felé vettem az irányt.
Kezembe engedtem jó hideg vizet majd arcomhoz emeltem.
Hah végre,olyan jól esik.

Mikor ki felé indultam valaki el állta az utam...
Nos az a valaki Luhan volt. Sőt nem egyedül volt.
Háta mögött a csicskái is ott voltak.

-Basszus. - motyogtam

-Na mi az buzikám!? - hajolt arcomba.

-Válaszolj! - mért ki egy pofont.

-Nem hallasz!? - és már keze csattant is az arcomon.

-D-de. - dadogtam.

Nos kezdek félni mivel még soha nem ütöttek meg.
Jó most talán az ital tett oda nekik...Be szoptam.

-Hmm mit csináljunk veled... - gondolkodott el.
Mi ezek most tényleg bántani fognak??!

-Mossuk le a buziságot róla! - állt elő egy ötlettel az egyik csicskája.

-Ah igazad van!-mii?

-WC vize úgy hallottam le viszi... - vigyorgott, mint egy őrült.
Na nem ilyet ne.

Majd el kezdtek ráncgálni a WC felé. Édes istenem most segíts. E-ez undorító.

-Ne. - folytak a könnyeim.

-Na de Jungkook mi csak segítünk, hogy ne légy ennyire buzi! - csattant fel.

-De nem k-kell. - sírtam fel.

-Jaj segítséget illik el fogadni!-kezdte el a fejemet a WC felé nyomni.

Nem tudtam mit csinálni erősebb volt.
Arcom találkozott az undorító WC vizével.
Csak a csicskái nevetéstől zengett a mosdó.
Kis idő múlva kezdtem homályosan látni.

-Nos ennyi elég nem, hogy megdöglesz itt nekünk. - nevettek.

Yoongi szeszögéből:
Olyan uncsi ez a "buli.".
Nem is értem minek jöttem én el...
Nos röviden annyi, hogy az unokatestvérem hívott el.
Hajj annyira unalmas.
Ja meg, hogy nem ismerek senkit.
Ugyanis itt az unoka testvérem sulijából valóak vannak jelen.
Szóval ja...nekem nincs itt senki akit ismerek.

Hah jó lenne egy kicsit el zárni magam ettől a nagy tömegtől.
Már tudom is!
El megyek a mosdóba.

-Nos ennyi elég nem, hogy megdöglesz itt nekünk. - hallottam a mosdóból a hangos nevetéseket.
Mi folyik ott?

Majd meg pillantottam 4 ismeretlen srácot akik nagy vigyorral a képükön jöttek ki a mosdóból.
Fura.

-Mi van? Mit nézel?! - szólt oda az egyik nekem.
Jól van Yoongi nyugi. Mély levegő.

-Semmit! - néztem el majd a mosdó irányába kezdtem sétálni.

Be érve a mosdóba pillantottam meg egy am...srácot aki összekuporodva zokogott. Dik.
Ómájgád most mit csináljak?
Oda kéne menni hozzá..

Halii!
Itt is lenne a kövi rész.
Remélem tetszik. ❤️