4.fejezet

108 6 2
                                    

-Huh nem volt ez olyan rossz ugye? - húzogatja a szemöldökét haza felé Tae.

Hát a WC-s dolgot le számítva tényleg nem volt rossz.
De azért ha vissza gondolok, sírni van kedvem.

-Aha. - ásítom.

-Nos ha nem vennéd észre meg jöttünk.
Legalábbis én igen. - nevetgél magának. Ez síkhülye.

-Akkor én mentem, vigyázz magadra azért. - megy be a meleg otthonukba Tae.

Mingyárt én is otthon leszek! Már csak pár háznyira vagyok.

Olyan furcsa belegondolni, hogy keddtől más emberek fognak körül venni...

-Jungkookiee~-szakított ki gondolat menetemből egy ismerős hang.
Jaj ne.

-Hallasz? - kezdett felém közeledni az életem megkeserítője.

-Lu-luhan.-nyeltem egyet.
Omg most kinyír?
De most egyedül van...

-Wow tudod a nevem? - kuncogott.
Hülye.

Mintha hallotta volna az előbb gondoltakat, le vágott egy csípős pofont amitől a fejem oldalra bicsaklott.

-Nos látom nem ment le rólad a buziság teljesen. - jelentette ki.
He?

-Szerinted ha egy fiú egy fiúval mendegél késő éjszaka? - célzott rám és Taehyungra.

-De ő... Cs-csak a legjobb b-barátom... - dadogtam.

-Hah majd el is hiszem mi? - röhögött.

-Nos már tudom is mi lesz!-jelentette ki.

-Elő adásban itt és most valld be, hogy buzi vagy és bárkivel össze jössz! - mondta.
Mi!??!???.

-Na mire vársz!? - vágott ke egy újabb erős pofont.
Francba! 5 háznyira vagyok az otthonomtól...

-Nincs nálam a t-telefonom. - találtam ki.

-Enyém viszont itt van. - lóbálta a készüléket.

-De ez nagy bűn, hogy nincs nálad a telefonod! - húzta egy iylesztő vigyorra ajkait.

Egy újabb erős pofon után a földre lökött, majd készített rólam egy képet.

-Hé! - jött hátam mögül egy hang.

-Mi az fiacskám? Ha segíteni jöttél gyere, ha nem akkor menny vagy téged id agyon verlek! - fenyegetőzött Luhan.

-Nem éppen segíteni jöttem... - szólalt meg a hang ismét hátam mögül.
Huh akkor talán nem ez az utolsó éjszakám.

-Ki a rák vagy!? - köpte oda Luhan.

-Senki. Csak egy erre járó... Aki meg látta, hogy épp valakit bántalmazol... - magyarázta a hang.
Hm kicsit ismerős...

-Hívjam a rendőrséget? - kérdezte a hang.
Huhú..

-Nem kell. Én már itt sem vagyok!-jelentette ki Luhan, majd el is tűnt.

-Köszönöm. - álltam fel és fordultam meg.
De mikor meg láttam ki áll ott nagyon meg lepődtem.
De ahogy láttam ő is meg lepődött.

-Jungkook?

-Yoongi?

-Khm szóval köszönöm. - hajoltam meg.

-Ugyan. - intett le.

-Hát akkor én megyek is...-mondtam.

-El kísérlek! -jött közelebb.

-De csak öt ház. - mondtam.
Most komolyan....

-Hát jó. - bólintott.

-Jó éjt! - mondtam.

-Jó éjt. - majd különböző utak felé indultunk.

***
Végre sikerült a beiratkozás!
Holnap kezdünk. Kicsit izgulok...
Nos mindegy is elég fáradt vagyok szóval megyek is aludni.

***
Pink fluffy unicorns~-folytatta volna az ébresztő de ki nyomtam.

-Jungkook vissza ne aludj, el késel! - jött anya a hegyi beszédét tartani.

-Jó. - majd le dobtam magamról a takarót.

Hosszú napnak nézünk elébe.

Haliiiii.
Hát igazából hosszabb részt terveztem, de így sikerült.
Rémelem tetszett a rész.
Hibákért bocsi..
Hamarosan hozom a következő részt!
Vigyázzatok magatokraaa. ❤️

𝙴𝚄𝙿𝙷𝙾𝚁𝙸𝙰 |𝚈𝚘𝚘𝚗𝚔𝚘𝚘𝚔|Where stories live. Discover now