5.rész

19 2 0
                                    

Jimin pov:

Gyorsan le parkoltam a házam előtt majd segítettem a, basszus nem is tudom a nevét. Lassan a lányra emeltem a tekintetemet aki csak szájtátva figyelte a lakásomat

Seo pov:

Oké értem én, hogy a gazdag negyedbe vagyunk, de ez a ház bocs rosszul mondom ez a palota hatalmas. Legalább is az én házamhoz képest hatalmas.-Elnézést amiért ilyen udvariatlan vagyok, be sem mutatkoztam,Park Jimin-hajolt meg előttem egy kicsit, eléggé meglepődtem ugyan is eddig nem volt dolgom sok fiúval ,ami persze nem rossz csak már el is felejtettem hogy vannak udvarias férfiak is a világba- Kim Seo- miután bemutatkoztunk egymásnak Jimin előre engedett, majd ismét eltátottam a számat nem csak kívülről gyönyörű ez a ház hanem belülről is. Letisztult és egyszerűek voltak a falak és a bútorok, de még így is sokkal szebb volt az én házamnál, na igen vannak a szerencsésebb emberek és vagyunk mi akik örülnek ha van hol laknunk.

-Kérsz esetleg egy csésze kávét? Remélem nem baj ha tegezlek-még mindig fura volt nekem ez a hirtelen kedvesség, nem vagyok hozzá szokva-Egy kávé jól esne köszönöm, és nyugodtan tegeződhetünk-egy kisebb mosolyt ejtettem amit Jimin viszonzott. Gyorsan elkészítette a két kávét ,majd át mentünk a nappaliba, gyorsan elfoglaltam a fotelt hogy ne kelljen Jimin mellett ülnöm, nem mintha valami bajom lenne vele, de alig ismerem, illetve elképesztően jó pali emiatt pedig elég pár másodperc ahhoz, hogy a fejem át menjen paradicsom árnyalatba. Jimin lehuppant a kanapéra, majd kérdően pillantott rám-Most tényleg ilyen távolság tartó leszel?-mély orgánumától kirázott a hideg, de nem azért, mert olyan rossz lett volna, vagy valami-Nem mindegy, hogy hova ülök?- a hirtelen jött magabiztonságom azon nyomban el is szállt, ugyan is ahogy vissza kérdeztem, Jimin hirtelen fel pattant a kanapéról, el kapta a karomat, majd olyan nagy lendülettel húzott maga felé, hogy elvesztettem az egyensúlyomat, így aztán teljesen egymáshoz simultunk. Ha most valaki bejönne a nappaliba eléggé félre értené a helyzetet, de ez izgatna legkevésbé ugyan is ahogy bele néztem Jimin barna szemeibe szinte elállt a lélegzetem, szinte egy hajszál alig fért volna el köztünk, de ez jelenleg sem engem, sem pedig Jimint nem zavarta. A majdnem csókunkat egy női hang zavarta meg-Oh Mr.Park-mindketten a hang irányába fordultunk, egy 60 év körüli néni volt-Hyerin ez most nem a legalkalmasabb pillanat-tekintetét most rám vezette Jimin, majd el is küldte a hölgyet a konyhába-Elnézést Seo, Hyerin a bejárónő, egyedül nem igazán tudnám rendben tartani ezt a házat, és hát a főzés tudásom se a legjobb-persze,miért is csodálkozok azon hogy van bejárónője?-Khm semmi baj, amúgy se lett volna jó ötlet ez a csók dolog-legbelül már húszszor fejbe vágtam magamat egy vas lapáttal, persze hogy akartam hogy megcsókoljon, de ezzel együtt belém csapot a tudat alig ismerem ezt az embert-Te nem is akartad?-Jimin eléggé össze zavarodott, amit meg is értek-De, vagyis ömm nem-A francba most biztos hülyének néz-Aha gondolom-kuncogott-Jimin te egy nagyon helyes, aranyos férfi vagy, de alig ismerjük egymást-Jimin hümmögött egyet majd ismét megfogta a kezeimet, és elindultunk kifelé-Ömm Jimin most hova megyünk?-Kinyitotta a felém eső kocsi ajtót majd ahogy beszálltam rám is zárta azt. Megijedtem, fogalmam sincs hogy Jimin miért változott meg ilyen hirtelen, nem akartam meg bántani-Igazad van Seo, alig ismerjük egymást, de mindent megteszek azért hogy közelebb kerüljek hozzád-Csak egy gyors pillantást vetett felém majd tovább figyelte az utat. Nagyon meglepett talán komolyan gondolta? Vagy csak nem akart megbántani aztán soha többet nem is fogunk össze futni?

A könyvtáros lány//PJM//Waar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu