🧷Ismeretlen; jikook™ Átírás Alatt

𝙐𝙜𝙮𝙖𝙣 𝙤𝙡𝙮𝙖𝙣 𝙫𝙖𝙜𝙮...

Sebastian pont akkor választotta az alkalmat hogy belépjen hozzánk.

-Nocsak megérkeztél törpe.-vigyorgott.

Vigyorogj..amíg fogad van, mert ha rajtam múlik nem sokáig lesz.

-Anyád a törpe!-ittam bele a vízbe. Kedvem támadt, képen köpni.

-Milyen volt az éjszakád?-cukkolt tovább, ő mindent tud.

-Szerintem semmi közöd hozzá, nincs jobb dolgod mint, hogy engem basztass?!-förmedtem rá.

-Idősebb vagyok mint te, szóval van jogom megkérdezni, hogy mit csinálsz egész éjszaka, nehogy valami baromságot csinálj.-húzta ki magát.

Felhorkantottam, majd elé álltam, és a mutató ujjammal ráböktem a mellkasára.

-Te sem vagy különb a rohadék kifejezéstől Sebastian, ugyan olyan lekezelő balfasz vagy!-vicsorogram, agy vizem felforrt, bármennyire is akartam nyugodt maradni.

Távolságot húzva kettőnk közé, végre valahára megvillantottam a vigyoromat is.

-Békén tudsz hagyni, legalább egy időre? Menni fog?-most ugyanolyan lekezelően beszéltem hozzá, mint ő, én hozzám.

A fagyi előbb vagy utóbb visszanyal.

Nem válaszolt csak a vállam fölött ránézett a fekete hajúra.
Nem tudom mit beszéltek meg, hangtalanul, őszintén nem is érdekelt annyira, hogy időt fordítsak rá.

-Remek akkor én megyek is, érezzétek jól magatokat!-csaptam össze a két kezemet magam előtt.

Jól hallhatóan bevágtam magam mögött, az ajtómat. Csak hogy érezzék, a haragom nem múlt el.
Lezuhanyoztam, lemostam a tegnap estéről rám ragadt retket.
Sebastian most rendesen felbaszta az agyamat, az ő "tökéletes" életével, miközben én férfiakhoz járok stressz levezetés céljából,  se több se kevesebb.
Tudom, van más megoldás, de melyik nyújt nagyobb élvezetet a szexnél, na látod...egyik sem.

Ahogy elhaladtam az ajtóm előtt úgy vélekedtem már, hogy Sebastian haverjai eltakarodtak a házunkból, így felkapva egy pólót magamra, nem takart belőlem olyan sokat, lebaktattam az emeletről.