Miraculous:Chat Blanc

Csak felnézek az égre...

...

Lekapcsolom a villanyomat és befekszek az ágyamba.Majd becsukom a szemet,de ekkor egy ismerős kopogásra leszek figyelmes a tetőablakomon keresztül,ami pont felettem van...

...

Adrien

Egyszerűen szánalmas húzás volt tőlem,hogy ennyire bepánikoltam a tudattól,hogy Marinette Katica.Ráadásul Ő nem is érti,hogy miért hagytam ott, hirtelen a semmiből,egyedül.Ráadásul éppen egy bizalmas beszélgetés kellős közepén tartottunk és segítséget akart tőlem kérni,az Alyás dolog miatt.Én meg voltam olyan bukó,hogy felálltam és ott hagytam Őt.Nevetségesen viselkedtem.Mind ezek mellet most cserben hagytam Őt és nem tudtam Neki segíteni.Sőt!Inkább csak rontottam a helyzeten,mert így most lehet azt érzi,hogy nem vagyok kíváncsi rá.De,hogyha ez még nem lenne éppen elég baj,én még azt is megtudtam,hogy ki Ő.A legnagyobb titkára rájöttem a tudta nélkül.Nem is tehet róla.Szörnyen érzem magamat a történtek miatt.Rettenetesen sajnálom ezt az egészet.

Egyik háztetőről a másikra ugrálok.Lépteim halkak,de mégis dinamikusak.Párizs soha sem alszik.Mindig megy a nyüzsgés.Itt soha nem áll meg az élet.Mindig történik valami.Bár,a mai este egészen csendes.Csak pár autót lehet látni az utcákon.Sajnálom azokat az embereket,akiknek este kell dolgozniuk.Biztos fárasztó lehet és megterhelő a szervezetnek.

Tiszta az ég.A reggeli kis esőzésből semmi se észlelhető.Nincsen egy felhő se az égen.Tökéletesen látszódnak a csillagok. Kiskoromban Anyukámmal néztük őket,amikor kimentünk a vidéki nyaralónkba.Messze volt az a település a nagyvárosoktól.Egy aranyos kis falucskát kell elképzelni.Messze a város zajaitól.Nem volt ott akkora a fényszennyezés,ezért tisztán lehetett látni csillagképeket.A szüleim értenek hozzá.Nekem is mindig próbálták magyarázgatni,de valahogyan soha nem értettem meg.Mindig csak a Göncöl szekeret találtam meg.

A Hold bevilágít mindent. Vigyázni kell,nehogy a végén a farkasok megtámadjanak engem.Bár pusztító erőm van,amit még ma nem is használtam fel,de nem tudnám nem a harcaink felhasználni. Mindig a jó ügyet kell szolgálnia egy szuperhősnek.

Már látom a házunkat.Biztos vagyok benne,hogy senkinek se tűnt fel,hogy nem vagyok otthon órák óta.Senkinek se kellek otthonról.Senki se törődik velem.Aki még a legjobban szeret,az Nathaly. Ő tényleg foglalkozik velem.Sajnos Neki is egy szigorú etikai kódexet kell betartania. Biztos vagyok benne,hogy Ő alapból nem ilyen. Sajnos be kell tartania Apám összes hülye előírását.Nem szeretem,hogy úgy kezelnek engem,mintha legalábbis én lennék az USA elnöke,vagy nem is tudom.Értem én,hogy védeni akar engem Apám.De mégis mi a fene elől?!Az egyetlen veszély Párizsban Halálfej.De könyörgöm,én harcolok Vele nap mint nap.Nem kell előle megvédeni.Inkább Ő féljen tőlem.Más baj ha történne is csak átváltozok Fekete Macskává és elintézném.Nem jelent számomra semmi se veszélyt.Nagyfiú vagyok,tudok én már magamra vigyázni.Kaptam már jó pár pofont az élettől.Utálok úgy élni,mint egy börtöntöltelék,kire még a szél se fújhat rá.

Néha nagyon elegem van ebből az egészből,de olyankor mindig vagy Anyukámra vagy a barátimra,vagy Katicára,azaz,fhú,ezt még furcsa és szokatlan kimondanom,de Marinettere gondolok.Ők megértenek engem és mindig mindenben támogatnak engem és minidig mellettem állnak,bármi is legyen.

Te jó ég,most jut csak az eszembe.Holnapra már mindennel készen vagyok és még nincs annyira nagyon késő.Nagyjából olyan 10 fele járhat.Én meg nem akarok Marinettel furán viselkedni holnap a suliban;Szia Marinette,akarom mondani Szerelmem,azaz Katica,mármint hogy én meg Macska vagyok,vagyis nem,csak a fanod,mármint nem,suli után találkozunk?Nem akarok vele furcsán vagy kínosan viselkedni.Me valószínűleg ha nem is szólom el magamat,de tuti tennék pár utalást,amiből esetleg rájönne az igazságra.

Úgy vagyok vele,hogy Ő a tudta nélkül a felszínre hozott egy ekkor dolgot,akkor az úgy helyes,ha ez kölcsönösen megvan ,nem?Én tudom,hogy Ő ki,akkor Neki is tudnia kell.Ha már az egyik lelepleződés ilyen borzalmasan sikerült,akkor legalább a másik fele legyen romantikus,nem?

Szerencsére pont tudom,hogy hol lakik.Már voltam Náluk.Aranyos házuk van.Otthonos és takaros.Bár a szobája fala eléggé üres az én ízlésemnek.Szerintem kéne pár képet raknia az üres falaira.

Nagyon remélem,hogy még nem alszik.Nem látszódott rajta álmosság semmi jele se.Jaj,annyira sajnálom,hogy így kellet megtudnom ki is Ő az álarc mögött. Mindezek mellet nagyon kínos volt az,amikor csak így a semmiből bedobtam Neki azt,hogy jó,akkor nekem akkor most mennem kell,ráadásul pont az után mondtam ezt,hogy elkezdett volna beszélni a problémáiról.Éppen megnyílt előttem,ennyi idő után.Én pedig olyan gyerekes voltam,hogy megijedtem az egész szituációtól.

Úgy vagyok vele,hogy az második lelepleződésnél már úgyse lehet rosszabb.Nem?Ma vagy soha sem.Bár azt még nem egészen tudom,hogy hogyan fogom ezt az egészet csinálni,de azt se akarom,hogy egy betanult szöveget mondjak el Neki,semmi érzelem nélkül,mert Ő annál sokkal többet érdemel. Magamat akarom adni.De inkább a Macska énemet.Jobban érzem magamat szuperhősként.Ilyenkor nincsenek korlátok.

Milyen lesz vajon a reakciója?Mérges lesz rám,amiért rájöttem erre?Csalódott lesz?Vagy ami még ennél is jobb kérdés az az,hogy mit érez irántam.Mert amit viszont nem szabad elfelejtenem,azaz,hogy Neki van egy fiúja.Akiről nem tudom,hogy kicsoda. Együtt vannak?Vagy csak Mainette szerelmes egy fiúba,aki nem viszonozza Neki az érzelmeit.Mert akkor egy cipőben járunk. Engem is sokszor bántott meg Katica.De soha nem lennék képes haragudni rá.Nem tudnék elleni tenni semmit se.

Mivel az iskola mellet laknak,ezért alig 2 percbe került odamennem.Abban bíztam,hogy hátha kiült egy kicsit az erkélyére,de észlelnem kellet,hogy már a szobájában is le volt kapcsolva a villany.Ez volt az a pont,amikor elgondolkoztam,hogy hazamegyek.De az egy óriási hiba lett volna részemről.De mi van,ha már alszik?Mégsem kelthetem fel az álmából.Meg holnap suli is van.Aludni is kéne.

Érdekes.Egy szóval sem mondta Katica,hogy Ő igazából Marinette. Nagy ez a város.Biztos sok lánynak a legjobb barátnőjét hívják még Alyának.De én biztos vagyok a dolgomban.Ahogy megfogalmazódott bennem a gondolat,hogy Marinette=Katica,akkor ránéztem a lányra.Olyan volt,mintha ott ült volna mellettem Párizs szuperhősnője álarc nélkül.Teljesen Mari arcát láttam benne.Aztán odafigyeltem a hangjára is és egyszerűen nem értettem magamat,hogy miért csak most esik le ez nekem.Főleg úgy,hogy nekem hosszabb lesz a hajam és máshogy is áll.A szemem nem is úgy néz ki,mint egy embernek.Ráadásul a maszkom is eltakar,nem úgy mint Katicának.Ő konkrétan úgy néz ki mint Marinette,csak egy pöttyös ruhában.

HHH!!!Te jó ég.Most jut csak eszembe.Amikor Laura Nightngale itt volt Párizsban,akkor majdnem pont mi ketten játszottuk el a szuperhősöket.Ott állt előttem Marinette Katica jelmezben,csak maszk nélkül.De még ott se tűnt fel nekem. Hűha,Adrien,szedd össze magadat.

Megérkeztem az erkélyére.Itt egy picit megálltam.Nem tudtam,hogy hogyan is fogajk neki ennek az egésznek.Mi legyen az első lépés?Majd felnéztem az égre.Vártam a válaszra Anyukámtól.Hihetetlen,de olyan érzés volt,mintha tényleg figyelt volna engem s mondaná nekem,hogy csak bátran és megyek be.Minden rendben lesz.Hihetetlenül hiányzik Ő nekem...

De most erősnek kell lennem.Elmondom neki,bármi is történjék.

Bekopogtatok a csapóajtón.Majd macskafüleimnek hála hallok halk neszeket.Pont az ágyából.Ezek szerint már aludt.Szép munka Agreste.Ügyes vagy.Nembaj.Semmi se fog engem eltántorítani.Bízok magamban.

Majd arrébb lépek a fedéltől.Ekkor kinyílik az ajtó és egy édes és álmos szempárral kerülök össze.Olyan mélyen beleestem a szemeibe,hogy félek ez már a kellemetlen kategóriába tartozik.Pedig esküszöm,hogy nem volt szándékos.De ha egyszerűen ilyen szép szemei vannak,akkor nem tudok ezzel mit kezdeni.

Majd észreveszek valami nem odaillőt is rajta.

-Macska?Te vagy az?Mit keresel itt?