Nem hittük volna / Jikook ff. BEFEJEZETT✔✔

7.

○Jungkook pov.○

Reggel azon gondolkoztam, hogy mi lehet Taehyunggal. Amikor látta hogy Jiminnel aludtam, kiakadt. Mi van ha esetleg tetszik neki ? Bár azt nem tudtam hogy Taehyung is meleg. Ja, igen, azért beszélek többesszámban mert én viszont forróbb vagyok, mint a kályha. Kiakarom deríteni, hogy mi van vele, és már tudom is hogy, hogy.
- Jó reggelt. - Ásítottam. A két fiú csak morgott egyet, és fejükre húzták a takarót.
A konyhába sétáltam, ahol Jin már a reggelit készítette. Leültem a pulthoz, majd kómásan rákönyököltem a falapra.
- Jó reggelt Kook. - Fordult hátra egy pillanatra Jin.
- Neked is.
Nem sokkal késöbb egy kómás Jimin jelent meg, a mögötte lépkedő Taehyunggal. Jimin Jinhez ment segíteni, Tae pedig leült mellém. Akkor kezdjük. Felálltam, és Jimin mögé lépkedtem, míg ő egy teát készített. Hátulról átkaroltam a derekát, és magamhoz húztam. Meglepődötten fordult hátra, de amint meglátott, egy apró mosoly jelent meg arcán.
- Jó reggelt. - Paskolta meg gyengéden az arcomat, és visszafordult a teájához. Álmosan neki dőltem a hátának, vettem egy nagy levegőt, ezzel belélegezve illatát. A hátam mögül egy erőltetett köhögést hallottam, ami valószínűleg Taehyungtól származott. Elengedtem Jimint, és megfordultam. Tae mérges szemekkel méregetett engem, mire Jimin oldalára sétáltam, és hirtelen egy puszit nyomtam az arcára. Jimin lefagyott, majd elkuncogta magát. Taehyung pedig rácsapott az asztalra.
- Mi van veled Jungkook ? - Nézett rám Jimin.
- Szeretet hiányom van, ölelj meg. - Tártam szét karjaimat. Közelebb jött, és átölelt, mire szorosan magamhoz húztam. Jin somolyogva nézett minket, míg Tae dühöngve kivonult a nappaliba.
- Hogy aludtál Jimin-ssi ? - Fúrtam fejem a nyak hajlatába.
- Nagyon jól. Yoongi megengedte hogy vele aludjak. - Próbált kibújni az ölelésemből, de csak megfordulni hagytam, hogy hátulról magamhoz húzva, ölelhessem tovább.

○Jimin pov.○

- Szerintem mostmár, mindenkivel fogok együtt aludni legalább egyszer. Tényleg, Jin aludhatok ma veled ? - Néztem az említettre.
- Hát persze Picúr. - Borzolta össze a hajam.
- Nem is vagyok kicsi. - Dobbantottam lábammal.
- Hát persze, egy kerti törpéhez képest, tényleg nem vagyok kicsi. - Kuncogott fel, Jungkook aki még mindig engem ölelget. Jin felnevetett, majd visszafordult az ételthez.
- Na, Jungkook, engedj el. Nem tudom befejezni a reggelit. - Kezdtem mocorogni, mire nehezen, de elengedett, így folytatni tudtam amit elkezdtem. Nem szoktam meg hogy ölelgetnek, vagyis otthon csak anya és apa ölelt meg. Ezért hagyom most hogy ölelgessenek. Jól esik, nagyon.
- Na és Jimine, eddig hogy tetszik itt ? - Lépett be a konyhába Namjoon.
- Jól érzem magam. - Néztem rá. - Bár néha még mindig honvágyam van, ezért minden tag mellett fogok majd aludni, legalább egy éjszakát. - Magyaráztam neki továbbra is, míg ő leült a pulthoz. - Ma Jinnel aszom, holnap aludhatok veled ? - Csillantak fel szemeim.
- Hát persze. - Nevette el magát.
- Ezazz - Ugrottam egy aprót.
- Kész a reggeli, Jimin kérlek szólnál a többieknek hogy jöjjenek enni ? - Kérdezte Jin, miközben már tányérokat szedett elő.
Bólintottam egyet, majd elindultam a többiek keresésére. Taehyung a nappaliban feküdt a kanapén, lehunyt szemekkel. Letérdeltem a heverő mellé, és arcát kezdet simogatni. Nyöszörögni kezdett, elkapta a kezemet és magára rántott. A kezem a feje melett volt, és teljesen rajta feküdtem. Lassan nyitogatta szemeit, amik kikerekedtek, amint meglátott engem.
- é-én...b-bocsi, c-csak, magadra rántottál, m-miközben aludtál. - Pirosodott ki az arcom.
- Ohh, hát mondanám hogy sajnálom, de...túl jó illatod van. - Húzott teljesen magához, kezeivel átfonta derekamat.
- K-köszön-nöm - Miért vagyok ennyire félénk ?
- Jimin. Szóltál a többieknek ? - Jött a nappaliba Namjoon. Mire gyorsan legurultam Taehyungról.
- Ti meg mitcsináltok ? - Ráncolta szemöldökét Nam.
- E-elestem. De már megyek is szólni mindenkinek. - Ugrottam fel, és rohantam az emeletre.

- Mi lenne ha ma elmennénk, megmutatni Jiminnek a várost. - Ajánlotta fel Jin.
- Ez jó ötlet, gondolom most vagy itt először. - Érdeklődött Namjoon.
- Igazából amikor kicsi voltam, akkor jártam már itt, de szinte semmire nem emlékszem, csak a nagyim házára. - Nevettem fel. - Szóval én örülnék neki, ha körbevezetnétek.
- Akkor ez megbeszélve. Reggeli után, mindenki pakolja össze ami kell, és indulunk.

- akkor autóval megyünk, és először szerintem a Namszan Parkba megyünk a N Seoul Tower kilátóhoz. Ott majd eszünk és utánna mehetnénk Haneul Parkba, ugyanis az egy nagyon szép hely. A többit meg majd közben kitalájuk. Meg aki szeretne valahova menni az szóljon. - Fejezte be Namjoon. Jin beült a kormány mögé, mellette az anyósülésen Namjoon foglalt helyet. Mellettem bal oldalt Jungkook ült, míg a jobb oldalamon Taehyung. Most jut eszembe hogy nem mutattuk meg a szöveget a fiúknak.
- Yoongi, nincs nálad esetleg az új dal szövege. - Néztem hátra az említettre. Aki előhúzott egy mappát a táskájából, és odaadta a papírt.
- Elénekelhetem ? - Néztem körbe a kocsiba, mire heves bólogatásba kezdtek. Míg énekeltem nem mertem a többiekre nézni, mi van ha, nem tetszik nekik.
- Ez csodálatos volt Jimine, gyönyörű hangod van. - Simogatta meg a fejemet Taehyung.
- Igen, különleges hangszíned van. - Folytatta Jin. Mindenki mondott valami szépet, és ez nagyon jól esett.
- Köszönöm fiúk, de nektek is nagyon különleges hangotok van. Taehyung mély orgánuma, Jungkook aki rappelni és énekleni is tud, de még hogy. Jin kinek hangja egyszerűn gyönyörű. J-Hope ki, ha énekel, ha rappel elkápráztatja a rajongókat, Namjoon aki improvizálással is tökéletesen rappel, és végül Yoongi kinek rappelése mindenkinél gyorsabb. Srácok tökéletesek vagytok. Számomra a legtökéletesebbek. Imádlak titeket. - Fejeztem be mondandómat. Már egy ideje elakartam ezt mondani nekik, csak nem volt rá megfelelő alkalom. Szipogásokat hallva, felemeltem fejemet. Jin, Jungkook, Taehyung és J-Hope könnyezve és mosolyogva nézett rám, míg Namjoon és Yoongi meghatódva figyelt.
- Ahhww, Jimine. Most nézd meg, megsirattál minket. - Nézett hátra a tükörből Jin. Taehyung és Jungkook egyszerre dőltek a vállamra és míg Taehyung hátulról karolta át a derekamat, addig Jungkook előröl fonta körbe kezével hasamat.
- Köszönjük. - Bújtak nyakamba. Fejükhöz nyúlva, megsimogattam azt, majd mindkettejeük fejéhez hozzá dörgöltem az enyémet.

- Na fiú, megérkeztünk. - Állította le az autót Jin. Kiszálltunk a kocsiból, és a kilátó felé indultunk. Remek nap lesz ez.

Sziasztok.
Remélem tetszett nektek ez a rész is.
További szép napot mindenkinek !
❤🧡💚💙💜