Az íjász szerelme [Jin Ling X Wen Ning]

A nagy nap

Egy év eltelt. Jin Ling és Wen Ning felválták szerelmüket. Jin Ling népe pedig szépen lassan meg barátkozott a szellem tábornok jelenlétével. Jiang Cheng pedig elkezdett beszélgetni Wen Ninggel és a kapcsolatuk baráti lett. A Gusuban élőket pedig sokszor meglátogatták. Talán Shizui volt a legboldogabb amikor elmentek látogatóba. Wen Ning fejében pedig csak egy dolog járt. Meg akarta kérni Jin Ling kezét. Egy gyűrűvel amit ő késztet a szerelmének. Nem volt a legszebb. Nem voltak benne gyémántok. De a szívét lelkét beleadta hogy megcsinálja az ékszert. Remélte hogy legalább egy kicsit tetszeni fog neki.

*Wen Ning*

Hamarosan itt találkozunk az erdőben. Én előbb jöttem hogy fel tudjak készülni. Szedtem egy gyönyörű virágcsokrot és a gyűrű pedig már itt vár a zsebemben. Rettenetesen izgulok. Furcsa érzések játszadoznak a testemmel. Nagyon nem vagyok nyugodt.

-Szia drágám! – megjelent Ling. Egyből oda jött hozzám egy csókot adni. – Jól vagy?

-Igen. Szeretnék kérdezni valamit. – A virágot a kezébe adtam majd letérdeltem, és elő húztam a gyűrűt. – Jin Ling. Hozzám jönnél? – a válaszától félve lehajtottam a fejem.

Pár másodperc múlva ő könnyes szemmel, vörös arccal és hatalmas nagy mosollyal emelte fel a fejem majd a karjaimba ugrott.

-Igen! Igen! Igen! – Szorosan átölelt és a fejét a mellkasomba fúrta, öröm könnyei pedig lefolytak a ruhámra.

-Ma én lettem miattad a világ legboldogabb ember. – Még jobban ölelni kezdett.

-E.. E.. Ez nem igaz! Mert most én vagyok a legboldogabb! – szipogta a kedvesem. Amíg én megfogtam a kezét és rá húztam a gyűrűt. Kicsit lefordította a fejét hogy megnézhesse. – Nagyon gyönyörű.

-Ezt a gyűrűt én csináltam. – felnézett rám és egy szenvedélyes mély csókot adott.

-T.. Te csináltál nekem egy ilyen szépséget? – Bólintottam egyet amire újra elkezdett sírni és szorosabban ölelni. Annyira szeretem őt.

««Egy hét múlva»»

*Jin Ling*

Egyszerűen imádom Wen Ninget. Minél előbb hozzá akarok menni. Már szervezem is az esküvőt. A legjobb alkoholos italok lesznek és a klánom legízletesebb ételei. A helyszín a kertben lévő pavilon lesz. A meghívó már megérkezett Jiang bácsikámhoz és szerintem hamarosan a gusuiak is hamarosan megkapják. A piros ruhám is már kész van a fátyollal együtt. Wen Ning most csináltatja. Remélem testre simuló ruhája lesz. Pár nap múlva lesz az esküvő. Lehet sietettem a dolgot de az a gondolat hogy a férjemnek szólíthatom, hogy beköltözik hozzám, és hogy ne tán örökbe fogadunk egy kis gyermeket nem megy ki a fejemből. Wen Ning a legfontosabb akim van.

-Klán vezérem! A bácsikája meg érkezett. – Nem gondoltam volna hogy ilyen hamar ide jön. Megyek fogadom őt.

Ki mentem a bácsikám elé aki amikor meg látott egy szó nélkül oda sietett hozzám és megölelt. 

-Jin Ling. Hihetetlen hogy ilyen gyorsan felnőttél! – a bácsikám könnyezni kezdett?

-Bácsikám. Nyugodj meg.

-Hogy nyugodjak meg amikor eljött életed egyik legszebb napja!

-Még van egy két nap addig. Pakolj le a szokásos szobádban. – Cheng letörölte könnyeit majd a szolgálóival neki látott a cuccai bevitelének.

Én vissza siettem a kertbe ahol tovább szerveztem a helyszínt.

«« az esküvő előtt egy nappal»»

Minden tökéletesen a helyén van. Wen Ning is itt van velem hogy fogadjuk a vendégeket. Nem leszünk sokan. Családias hangulatot terveztem. De ahogy ezt a fejemben megemlítettem már kaptuk is a hírt.

-Vezérem. Megérkeztek Gusuból. – Eléjük siettünk.

-Jin Ling! – Wei bácsikám azonnal átölelt Jingyivel együtt. -Annyira örülök nektek!

-Miért házasodsz meg előbb mint én!? Olyan igazságtalan vagy! – Jingyi elkezdett bőgni. Majd Wei is követte.

Amig én ezzel a kettővel voltam elfoglalva addig Wen Ning Shizuit ölelte. Nagyon aranyosak együtt. De nagy meglepetésemre Lan Wangji oda ment Ninghez és kezet fogott vele. Örülök hogy már nincs ellenszenv köztük. A megható pillanat után megmutattuk nekik a szobájukat ahol kényelmesen helyet is foglaltak. Idő közben még többen jöttek.

Lan Xichen is tiszteletét tette. Még a Nie klánból is eljöttek. Nie Huaisang és a két bácsikám amikor itt találkoztak sok jó emléket felidéztek Gusuról. Én és Wen Ning pedig boldogan összeölelkezve néztük a barátainkat és a családunkat akik most itt voltak. Este pedig gyertyát gyújtottunk azokért akik most nem ünnepelhetnek velünk.

««az esküvő napja»»

*Wen Ning*

A piros ruhámban álltam az oltár előtt. Mindenki nagyon várta már Jin Ling felbukkanását, de a legjobban én vártam. Végre el vehetem azt akit szeretek. Hamarosan megszólalt a zene. Megjelent Ling. A fátyol eltakarta a szemét, de azt a szépséges mosolyát már nem. Gyönyörű. Amikor mellém ért mind két kezünket össze kulcsoltuk. Elkezdődött a ceremónia, felhúztuk a gyűrűket, és én csak egy mondatra vártam ami szerencsére hamar el is érkezett.

-Meg csókolhatjátok egymást. – fel hajtottam a fátyolt majd amíg én a derekát addig ő a nyakamat karolta át és egy szenvedélyes mély csókot váltottunk. A taps viharba és az éljenzésre sem tudtam figyelni. Csak őt láttam magam elött.

Az esküvő után, nagy vigadalom volt. A vendégek nagyon jól érezték magukat, velünk együtt. Velem és a férjemmel. Nagyon jó kimondani. Jin Linggel egy kicsit félre vonultunk.

-Wen Ning. Szeretnék mondani neked valamit.. – az arca vörös lett.

-Mond csak nyugodtan.

-Örökbe fogadunk majd egy kis gyereket? Mondjuk egy kis fiút, vagy lányt.. – A végén a hangja elcsúszott. Én egy csókot adtam neki.

-Nagyon boldog lennék.

Ez a nap életem legszebbje. Megházasodtam és hamarosan még apa is lehetek. Szeretlek Jin Ling.