Vámpír a pasim! (JAVÍTÁS ALATT )(JIKOOK) (BEFEJEZETT)

🥀 8. Rész 🥀

Jungkook prov

Egyszerü én nem bírtam már nem bírtam ki hogy ne igyak jimin véréből. Amint bele harabtam a nyakába ellepet a vörös köd. Éreztem ahogy megtelik a gyomrom és enyhül az éhség éreztem. Jimin folyamatosan kérlelt hogy hagyjam abba. De nem bírtam nem bírtam leálni. Olyan mároríto jimin vére soha nem éreztem még ilyen vágyat senki vére után. Csak itam és itam. Míg nem jimin lassabban vete a levegőt ekkor el váltam nyakától. Egy percig sokkolta néztem az eszméletlen fiú testét. Még él! Nem őltem meg! Azonnal fel kaptam menyasszony pózba s rohantam meg sem álltam a szobámíg. Óvatosan le tettem az ágyamra. A sebét megtisztitottam majd egy kötéssel be kötöttem neki. Nem hiszem el hogy képes voltam ájulásig inni a véréből. De miért is érdekel ez? Edig soha nem érdekelt senki hideg vérel öltem meg mindenkit. De jimin ő más nem tudom miben talán mindenben. Nem bánthatom. Meg ígértem neki. Remélem nem fog félni tőlem. Adtam egy puszit a homlokára majd jó betakargatam ezután elhagytam a szobám.

Jimin prov

Reggel nagyon nagy nyak fájdalomra keltem. Tegnap nem tudom mi történt. Tisztán emlékszem jungkook vörös szemeire, és két hatalmas fogára. Az ajtó kinyilt és jungkook jött be rajta. Azonnal fel ugrottam az ágyról és a legmeszebbik sarokba menekültem töle.

- Mi....mit....akarsz?-kérdeztem remegve.
- Kérlek ne félj tőlem. Nem akartalak bántani. Bejeb jött s le ült az ágy szélére.
- Félek..tőled jungkook. - mondtam neki még mindig remegve mert tényleg félek töle.
- De ne! Nem bántalak tőbbé. Csak Hallgass meg jó.? - kérdezte de mintha egy kicsit ideges lenne. Nem válaszoltam csak bolintottam egy aprót.
- Figyelj jimin nem tudom mi van velem. Amióta meglátalak s megéreztem az illatod nem tudok parancsolni magamnak. Olyan vágyat érzek irántad mint még soha senki iránt.
- Irántam vagy a vérem iránt? - kérdeztem tőle mivel érdekelt hogy még is mire gondol pontosan.
- Nem tudom! Talán csak a véredre.-nem tudom mi ez a furcsa érzés a mellkasombba. Tehát csak a vérem kell neki. Mire gondoltál jimin hogy majd te érdekel.
- Haza akarok menni most! - mondtam könyeimel küszködve.
- Kérlek jimin. Nem tudom mit mondhaték neked. De ez az igazság. Nem akartalak bántani esküszöm. Valami meg fogott benned már az első pillanatol mikor meglátalak. Tudtam hogy te más vagy. - ládtam a szemében hogy igazat mond de én akkor is félek, mert már megtörtént. Bántott.
- Hagy békén jungkook! - próbáltam teljesen érzelem mentesen beszélni hozzá. Majd el indultam volna de lábaim összecsuklotak és a földre zuhantam. Kicsit szédülök.

- Jimin jól vagy? - rohant ide hozzám kook majd fel emelt.
- Engedj el.-mondtam halkan mivel nagyon rosszul érzem magam. Biztos a sok vérveszteség miatt. De ő nem engedett hanem elvit a fürdőbe majd leültetet a mosógép tetejére.
- Ne mozdulj! Szólt rám de inkáp hangzott parancsnak. Elő vet egy krémet és egy újabb kötést. Majd beált a lábam közé mire nekem az egész testem meg feszült.
- Nem bántalak. Csak lecserélem a kötést. - világositott fel a tervéröl. Óvatosan levete a kötést a nyakamrol. Majd bele nyúlt a krémbe és lassan elkezdte simogatni a sebhelyt. Egyszer kétszer felszisszentem mert kicsit fájt de türtem. Mikor végzet várt egy kicsit hogy beszáradjon a krém majd rá tete az új kötbért.
- Jimin jól vagy? - kérdezte jungkook de nem bírtam válaszolni neki mert nem éreztem már nagyon a külvilágot. Éreztem ahogy tompulnak a hangok, és már nem érzékeltem semmit kooknak a férfias mentol illatát sem éreztem már. Majd hirtelen elnyel a sötétség.

Meg hozzám az új részt! Kicsit késöbb mint terveztem. De nagyon elfoglalt voltam. ❤️❤️