Legjobb barátok... vagy mégse? // Kempf Zozo

Negyedik Rész ~Zozo Szemszöge

Ameddig a szomszéd nővel egyeztettem, hogy reggel és este adjon be Csumpiéknak egy kis kaját, addig akaratlanul is azon járt az eszem, hogy én 72 óráig össze leszek zárva Bekával. Mi van, ha kiderül a titkom? Én ezt nem gondoltam át! A szomszéd nő szerencsére rendes volt, megígérte, hogy eteti a két kutyust, így labdát dobáltam Csumpiéknak, amíg a többiek nem jöttek. Először Patrik és Petra futottak be, a konyhában segítettem nekik elpakolni a tömérdek mennyiségű kaját és nasit, majd megjött Beka és Imi is, így elosztottuk a szobákat.
-Velem alszik Petra - angyalt Patrik. - Te alszol Bekivel, Imi pedig anyáék szobájában, nem? - kérdezte Patrik, mire Bekára pillantottam, aki engem nézett. Csak néztük egymást, és kommunikálunk, szavak nélkül, mint mindig.
-Nekem oké - szólalt meg Beka először, de továbbra sem szakította meg a szemkontaktust.
-Nekem is- biccentettem.
-És nekem is- vonta meg a vállát Imi, majd elkezdtük átállítani az órákat, és leengedtük a redőnyöket. Mikor mindennel elkészültünk, Beka felvette a beköszönésemet, amiben elmondtam mindent, amit erről tudni kell. Igyekeztem nem Bekára nézni, nem akartam elárulni magam, így a kamerára fókuszáltam. Én totál hülye vagyok! Nem fogom kibírni! Le fogok bukni. Miután mindenki túltette magát azon a felfedezésen, hogy nincs instagram, Petra és Beka kérésére filmet kezdtünk nézni. A beavatottat választották, amit nem igazán értettem, de azért néztem. Tipikus Beka-film, harc + szerelem. Imádja az ilyeneket. Nagyon nem kötött le a film, így azzal voltam elfoglalva, hogy hol Imit, hol Patrikot bámultam, hogy ők is annyira unják e az agyukat, mint én, de pechemre ők élvezték. Én szorosan Beka mellett ültem, úgyhogy egy ideig piszkáltam, hogy hátha rám figyel, és tudunk hülyéskedni, vagy csak szimplán nézzen rám, de rá kellett jönnöm, hogy sajnos ő élvezi a filmet, és tudomást sem vesz rólam. Na kösz. Mikor az első és a második rész között Imi elment kajáért és innivalóért, én Beka és Petra eszmecseréjét hallgattam, hogy az a Négyes nevű csávó "mennyire jó pasi". Beka képes volt egy pillanat alatt beleesni egy filmes karaktebe, de (a 17 éves korunkban lévő barátja óta) egy hús-vér emberbe, aki nem kitalált karakter, soha. Ami jó, nem?
-Mit eszel rajta? - kérdeztem furán a Négyes képét bámuló Bekát.
-Nem tudom. Barna hajú, barna szemű. Pont az esetem - mondta, majd elvette Imitől a felé nyújtott innivalót, ahogy én is. Az elhangzott mondat csak akkor esett le, mikor már ittam, így kis híján félre nyeltem. Nekem barna hajam és barna szemem van! Van esélyem Bekánál? Rá kell állítanom az ügyre Petrát. A harmadik rész után már mindenki unta magát, így vicces videókat néztünk, hátha ezzel jobban elmegy az idő. Igazából tök jól elvoltunk, szerintem a vicces videók a legjobb dolgok a földön a BMX-eken kívül. Rengeteget röhögtünk, de a végére a másik nevetése már viccesebb volt, mint maga a videó. De előfordul az ilyen. Mikor már a létező összes videót láttuk, ami YouTube-on van, sorra elmentünk fürdeni, majd Petra és Patrik elmentek aludni, Imi pedig valami motocross oldalt bámult a szüleim szobájában, így Bekával mi is bementünk a szobámba. Rengeteget aludt itt Beka, de most mégis mindketten elég furán csendesek voltunk. Én próbáltam nem kimutatni az érzéseimet, de nem tudom, Bekával mi lehet. Már egy ideje olyan furcsa, de sosem volt alkalmam beszélni vele... Hát most össze vagyunk zárva  72 órán át, lesz időnk beszélgetni. Vagyis, remélem ő is akar.
-Beka? Jól vagy? - kérdeztem, mikor megláttam, hogy az ágyamon ül, le hajtott fejjel, és a szív alakú nyakláncát babrálja, amit tőlem kapott hetedikes korunkban. Csak akkor szokta ezt csinálni, ha ideges, zavarban van, vagy agyal valamin. A kérdésemre felkapta a fejét.
-Persze, jól vagyok. Miért? - kérdezte oldalra döntve a fejét. Ilyenkor mindig olyan aranyos. Hű. Képes lehetek jobban beleesni, mint eddig voltam?