Egy hete nem szóltunk Jiminnel egymáshoz.Matt meg folyton csak szivat,ès piszkál,egyedül a lányokkal szoktam hülyèskedni,beszèlni,bár már velük is kevesebbet.
Egyszerűen szètesett minden.Matt vajon direkt jött utánnam?Azt mondta hianyzom neki,most mègis bántott ezzel.
Ès valószínüleg már az egèsz iskola tudja a titkomat.
Èppen óra van,de èn nem mentem be az órára.Egyszerűen nem tudtam se Jimin szemèbe,illettve nem akartam Mattre nèzni.Kint ülök a mosdó padlóján.Lassan bő 30 perce.Egyszer csak valaki belèp,de nem látom a sűrű könnyfátyol miatt,mely a szememen van.
Odaguggol elèm.
-Emma...-suttogta Evelin.
Zokogva omlok karjaiba.
-vissza kell mennünk órára,a tanárnő úgy tudja,rosszul vagy...
-de Evi....èn..-fèlbeszakított.
-nyugi,mellettem fogsz ülni,már elintèztem.Ès Jiminnek meg hagyj időt-mosolygott fájdalmasan.
Bólintottam,majd felkarolt,ès lassan elindultunk az osztályba.
Mèg mindig folytak könnyeim,ès szemem feldagadt,illettve bevörösödött a sírástól.
Lassan benyitottunk,majd bementünk.
-Emma drágám,jól vagy?-jött oda egyből a Tanárnő.
-i...igen..-mondtam szipogva.
-na mivan,megártott a fű?-kèrdezte gúnyosan Matt,mire Yoongi lekevert neki egyet.
-helyedre-vetette oda neki Hobi az ütèstől sokkos állapotban lèvő fiúnak úgy,mint egy kutyának.
Felèm nèztek mind a hatan,majd elmosolyodtak,bár Jimin csak szemlèlte arcomat,párszor megrándult szája,mintha mondani akarna valamit,de nem tette,csak nèzett rám.
Lassan leültem helyemre,majd fejemet a padra hajtottam,majd próbáltam összeszedni magamat.Mikor kicsengedtek,mindenki odajött hozzám,de èn mindenkit elküldtem....hát nem a legszebben.
-Emma...ne aggódj...megleszel valahogy-játszotta magát az osztály ribanc.
-hagyjátok most.-mondta nekik kèt barátnőm.
-kuss...ès húzz innen..-mondtam nyugodtan,de èreztem,hogy ha tovább állnak felettem,bedühödök.Nekem itt ne tettessèk az aggódót.
-jajj Emmuska...-kezdte az egyik lány,majd hozzáèrt a fejemhez tenyere simogatás kèpp,mire èn elkaptam kezèt,ès kicsavartam,majd ellöktem.Lerúgtam magam elött a padot,ami nyikorogva puffant a földön.Mivel nincs több óránk,felálltam, majd az ajtót feltèpve kiviharoztam az osztályból.
Azonban nem haza mentem,hanem arra a helyre,ahova mindig is megyek,ha egyedül akarok menni.
Van egy kis eldugodt hely,amit csak èn tudok.
Viszont mikor oda èrtem,egy nem várt vendèg fogadott.Na szerintetek ki lehet az?Írjátok meg kommentbe.