Unusual morning

128 15 23
                                    

Finn

Korán keltem fel. Kb hajnali 5 lehet. Megint csak nem tudtam aludni. De most legalább nem egész éjszaka voltam fent. Nagyon bántott a tegnapi kis veszekedés Stellával. Mivel még senki nem volt fent ilyen korán, és nem akartam felébreszteni a többieket a mászkálásommal mert anyám minden apró hangra felébred, ezért inkább csak feküdtem tovább az ágyamban a plafont bámulva és csak gondolkoztam hosszú órákon át. Jó, a hosszú órák csak 2 órát jelent, de nekem ez is sok.

Reggel 7 óra van. Egy kicsit megéheztem, szóval kimentem a konyhába egy kis kajáért. Már majdnem eltudtam csórni néhány müzlit, de Nick pont akkor kelt fel és akkor jött ki ő is a konyhába.
- Jó re....ggelt! Te hova viszel ennyi müzlit? Ezt mind egyedül akarod megenni? - kérdezte Nick.
- Éhes vagyok, szóval igen. - válaszoltam.
- Legalább adj belőle nekem is. Ne csak te fald fel az egészet.
- Jó. Nesze itt van. De amúgy meg van a szekrényben is. - dobtam neki oda egyet.
- Tudom de lusta vagyok most odáig elmenni - mondta egy kicsit álmosan.
- Oké. Na most hagyj enni. Szia -próbáltam lerázni.
- Hé Finn! Amúgy minden rendben van veled? Mostanában korán kelsz fel vagy egyáltalán nem is tudsz aludni, tegnap Stellával kaptatok össze, meg sokszor szomorú vagy.
- Ez bonyolult - néztem le a földre.
- Nem baj. Szívesen meghallgatlak - mondta miközben leült egy székre, majd mutatta hogy én is foglaljak helyet.
- Figyelj, nem lehetne hogy először eszek valamit és majd utána megbeszéljük? - próbáltam alkudozni.
- Nem, mert utána mindig meglógsz valamilyen hülye kifogással. Majd közben megeszed a müzliket - áhh túl jól ismer engem.
- Jól van. De csak azért mondom el, mert tudom hogy nem fogsz leszállni rólam addig, amíg meg nem tudod.
- Pontosan - mosolygott büszke fejjel.
- Szóval az van, hogy nem tudom hallottad-e, de lesz egy új fiú szomszédunk. Miles a neve. És Stella nagyon megakarta ismerni, de én nem, mert egyáltalán nem bírom a srácot. És tegnap emiatt kaptunk össze Stellával. Emiatt keltem fel ma korán, mert eléggé bánt hogy veszekedtünk.
- És előtte mi történt?
- Hogy érted hogy előtte? - tettettem, mint aki nem tudja hogy miről van szó.
- Ugyan már Finn! Ennyire hülye én sem vagyok hogy ne tudjak rá jönni hogy volt valami más is előtte - nézett rám okoskodó fejjel.
- Jó. Csak annyi történt előtte, hogy mikor elmentünk sétálni, beültünk egy kávézóba, és Stella ott is látta Miles-t - mondtam szemforgatva.
- Ajaaajjj. Úgy látom valaki féltékeeeeeny - kezdett el hülyéskedni.
- Neem!!! Én egyáltalán nem vagyok féltékeny! Csak félek hogy Stellának majd másik fiú legjobb barátja lesz, és engem majd levált valaki másra. Ennyi - hadartam el kicsit idegesen.
- Ahha. És ezt nem bírtad nekem elmondani??
- Mit nem bírt neked elmondani? - kérdezte apám Nicktől. Úgy látom, hogy már a szüleim is felkeltek. De mégis mikor jött ez ide????
- Semmit - mondtuk egyszerre a bátyámmal. Apám csak hümmögött egyet, majd elment, de ekkor meg anyám jelent meg.
- Már reggeliztetek fiúk? - kérdezte tőlünk.
- Hát csak néhány müzlit ettünk - válaszoltam neki.
- Az nem rendes étel. Na menjetek és öltözzetek át a pizsamából. Fél óra múlva kész a reggeli.
- Rendben - mondtuk szintén egyszerre Nickel, majd mindketten a saját szobáink felé vettük az irányt.

Nem is volt olyan szörnyű elmondani, hogy mit is érzek. De Nick-et mégis mióta kezdte el érdekelni a magánéletem? Eddig örült ha le tudott rázni, most meg állandóan a nyomomban van. Tényleg ennyire jó testvér lenne? Áh mindegy. Most nem ez a legnagyobb problémám, hanem az, hogy még mindig nem tudom mit is kezdjek azzal a helyzettel, ami most Stella és én köztem van. Talán bocsánatot kellene kérnem tőle amiért megbántottam. Igen. Reggeli után lemegyek hozzá és elmondom neki hogy sajnálom.


Sziasztok! Ha tetszett ez a rész akk voteoljátok. Ja és hdodo09 és kutyamacska001 könyvét lessétek meg. Aki szereti Noah-t az mindenképp olvassa el és ha tetszett a sztori akkor voteoljatok nekik. Köszike❤. Bye

Only Friends? || Finn Wolfhard fanfiction ||حيث تعيش القصص. اكتشف الآن