Egy Valóra Vált Álom (BTS f.f)

Szórakozz, ameddig még tudsz

Az együtt töltött éjszaka fantasztikus volt, igaz, hogy közben csak Jeffre gondoltam az elején, hisz az még mindig egy sokk volt számomra, de Ádám és Jeff közt a különbség ég és föld. Ádám gyengéd volt mindig, most főleg. Vele ez az egész mindig jobban erősítette szeretetem iránta. Nagyon szerettem.

Reggel az ölelésében keltem,  szinte át aludtuk a napot. Mondjuk nem volt terünk mára, tehát ráértünk. Ő már ébren volt és nézte a TV-t. Felkeltem az ágyból és nyújtózkodtam egyet.
-Jó reggelt, édesem. - Köszönt Ádám.
-Reggelt. - Válaszoltam kómásan, majd indultam a fürdőszoba fele arcot mosni. Vissza mentem a szobába, ahol Ádám továbbra is feküdt. Mellé bújtam az ágyba, majd elvettem a tegnap előkészített energia italomat az éjjeliszekrényről. Ekkor valaki kopogott.
-Room Service! - Szólt a hang az ajtó mögül. Ádám felült, magára kötött egy köntöst, majd kinyitotta az ajtót. A kocsin amit bevezetett egy magas, sovány, barna hajú és szemű srác, két letakart tányért tartalmazott. Nem szerettem volna, hogy Ádám ennyi pénzt költsön rám, főleg, hogy már bőven elég pénzt dobott ki a koncerttel.
-Köszönjük rende... - Kezdett bele a srác amikor rám nézett és meg akadt.
-Elnézést, te... mármint... a neved nem Bella, véletlenül?
-Am, de. Miért? - Néztem rá furcsállva.
-Ez nem lehet!? Rád szavaztam tegnap, sőt, az összes ismerősöm rád szavazott. Fantasztikus voltál! Sokkal jobb, mint Cece. - Dicsért a srác.
-Köszönöm. - Mosolyogtam rá.
-Láttam a napokba, tegnap még kisebb volt a melle. - Adta át az információkat.
-Egy kép esetleg? - Fogta a kezében reszketve a telefont.
-Esetleg később? - Szívesen készítettem volna vele képet, de fel sem voltam öltözve rendesen és fáradt is voltam.
-Persze, a reggeliért ne aggódjatok, állom én az egészet. - Ment ki gyorsan mosolyogva.
-Vannak rajongóid. - Adta át Ádám a tányért.
-Ezek szerint. - Mosolyogtam.
Vajon mindig ennyi figyelmet fogok kapni? Nem vagyok annyira hozzászokva. Persze a dicséretek néha napján még előfordultak a napi életben színészként, viszont valamiért az az érzésem volt, hogy mostantól több figyelem lesz felém fordítva egy darabig.
Reggelinek Ádám gofrit vett kakaós tejjel, tudta, hogy imádom.
-Mivel hogy este van a vonat hazáig, gondoltam arra, hogy elmehetnénk együtt valahova.- Ajánlotta fel Ádám.
-Mire gondoltál? - Kérdeztem miközben vettem egy falatot a gofriból.
-Esetleg mozi, vagy étterembe menni, ha szeretnél. - Ajánlotta Ádám, majd ő is evett.
-Egy film jól hangzik. -Egyeztem bele.
-De nem megint a Jégvarázs II-öt. - Kacagott.
-Oh, nemár. Pont azt akartam. - Vágtam be egy áll durcit, amire Ádám is felnevetett.
A kis reggeli után kiválasztottam a ruháimat, majd lassan elindultunk a mozi fele. Természetesen, mielött elhagytuk volna a lakást, megadtam a magas srác által kért képet. Lassú léptekkel kézenfogva jártuk az utcákat, mint akiknek semmi gondjuk nincs a világon, arra sem gondolva, hogy két nap múlva újra a kihívás miatt kell aggódjunk. Elértünk a mallba, ahol vettünk jegyeket, majd elmentünk egy kávézóba, mivel hogy még volt egy óra a kiválasztott film kezdetéig.

Nyugodtan telt pár percünk, majd váratlanul jön egy lány mellénk.
-Jó napot! Sajnálom a zavarást, de készíthetnénk együtt egy képet? - Kérdezte a lány.
-Uhm, persze... - Válaszoltam furcsálva, majd egy csapat lány szaladt felénk, mind kiabálva, hogy ők is akarnak képet. Nem értem miért én kapok ennyi figyelmet, amikor Cece a nyertes, ha én kapok ennyit, bele sem merek gondolni, mennyit kaphat ő, nyertes ként. Ami után mindegyik lánnyal készítettem képet, eltávolodtak, majd újra élvezhettem a nyugalmat. Színész létemre még nem volt részem ennyi figyelemre, hisz a mi műsoraink nem voltak TV-ben mutatva, ezért kevesebb ember vett részt rájuk.

Lassan vissza mentünk a moziba, majd felszerelkeztünk pattogatott kukoricával, meg üdítővel és beültünk a terembe. Szerintem nem csak nálunk szokás az, hogy a film előtt fogyasszuk el az egész nassolni valót.
A terem tele volt. A film előtt még mindenki beszélgetett. Ekkor jutott eszembe, hogy elveszítettem az alkalmat, hogy én is egy ekkora képernyőn legyek figyelve. Megnyitottam a telefonomat, majd nézni kezdtem Tae számát. Biztos megvolt Cecenek is. Vajon hogy írta be a számomat a telefonban? Ilyeneken agyalok én egy film előtt.

A film után elég fáradtnak éreztem magam. Mondjuk mindig ez van velem egy film után. A kijáratnál viszont gondoskodtak arról, hogy a fáradságot kiverjék belőlem, ugyanis elvakított a sok elém tett vakú. Megdörzsöltem a szemem, majd mire kinyitottam már Ádám húzott futva a kijárat felé a csuklómtól fogva. A kijáratnál már nem követtek a paparazzik, hisz tele volt a mall kamerával meg testőrökkel.
-Megvagy? - Kérdezte Ádám.
-Jah, csak félig vak, te? - Válaszoltam éreztetve a szarkazmust a hangomban.
-Engem csak te vakítasz. - Nevetett Ádám. A legrosszabbkor vette elő az ilyen vicceket, de a legrosszabb helyzeteket ezzel enyhítette. Látszik, hogy sokat van Nickkel.
Elindultunk a kijárat felé, majd lassan a hotel felé. Ideje volt elvenni a dolgokat, vagy legalább is össze csomagolni.

Nem tagadhatom, bennem volt a félelem, hogy ismét felbukkan valami paparazzi, riporter, rajongó, akkor is, ha kis ideje történnek ilyesmik velem.
A hotelbe felhívtam Tinát, aki a verseny után sokszor próbált elérni, viszont nem volt jelem a teremben. Alig vártam, hogy megmutassam neki az összes képet amit ott készítettem.
-Szia, te lány, agyon aggódtam magam. - Szólt bele a lány.
-Ugyan miért?
-Hát a veszteséged után kitudja mire visz a csepp agyad. - Válaszolt hangsúlyozva a szeretetet.
-Minden rosszban van egy jó.
-Itt mi a jó?
-Hogy nem hagylak ott, míg megyek Koreába a film rendeséhez?
-Mondasz te valamit. Mindegy is. Alig várom, hogy mindent elmondj, nekem is vannak híreim. Nagyon durvák, de majd csak élőben mondom el. - Izgult Tina.
-Akkor minek említed, ha nem mondod el most? - Kacagtam neki.
-Gyűlnie kell a kíváncsiságnak. - Válaszolt felemelt hangsúllyal.
-Gyűlik az magától. Mond már.
-Annyit mondok, hogy keresett téged Jane.
-Jane? Tudja hol lakunk? - Kérdeztem csodálkozva.
-Nem, a színháznál volt.
-Mondta, miért jött?
-Nem, viszont a távol létedben össze barátkozott Grétával. Lehet rá fog szállni.
-Sok sikert neki, gondolom.
-Ja és a verseny, mindenki követte tegnap, láttad volna Nicket, amikor a másik csaj nyert beavatta a Nick stílusú dicséretet.
-Szegény csaj.
-Ez még semmi. - Nevetett Tina.
-Most viszont mennem kell, próbáljuk a jelenetünket Grétivel. - Mondta, majd letette a telefont.
Nem tudom miért keresett Jane, viszont lehet megtetszett neki Gréta.
Lassan Ádámmal az állomás fele kellett menjünk. Össze csomagoltunk és már indultunk is. A telefont néztem, mintha vártam volna valamit tőle. Bizonyára vártam is. A fiúk hívását. Mondjuk amennyire népszerűek valószínűleg már a nevem sem tudják, vagy elvesztették a számom, vagy nem is érdekelik.