CSAK MERT NEKED FÁJT?

Tartható érzelem

Nem telt el sok idő , felébredtem a bámulatból és eszembe jutott hogy Marci azt mondta , csak munka után nézzük meg a lakást. A mai dolgok után már fel sem tűnt, hogy munka előtt vettük szemügyre a kis kuckónkat.
- Mond csak , nem úgy volt ,hogy munka után nézzük meg a lakást? - kérdeztem Marcit.
- De igen úgy volt, csak nem bírtam kivárni, így írtam út közben egy sms-t a tulajnak , hogy most megyünk megnézni. Nem ellenkezett neked meg nem akartam szólni, meglepetés volt.
-Rendben, köszönöm jól sikerült a meglepetés. Borzalmasan tetszett.-mosolyodtam el és végig simított kezem a vállán.
- Ma szeretném, ha nem jönnél be dolgozni , csomagold össze a cuccaid este átmegyek érted és akkor elvisszük az új lakásba. Nekem már kész vannak a csomagjaim, Carla néni össze pakolta nekem.- adta ki nekem a parancsot Marci.
-Holnap is össze tudom pakolni, bemegyek ma veled dolgozni.
-A főnöködtől kaptál parancsot kisasszony, szóval engedelmeskedj.- vette poénosabbra a dolgot.
-Rendben főnök megértettem.-kacagtam el magam azon amit mondott.
-Akkor most haza viszlek ,gyere.-nyitotta ki az ajtót, megvárta míg beülök az autóba majd becsukta. Be szállt ő is és egyből egy telefonhívás fogadta. Felvette majd beszélni kezdett valami üzleti ügyről ,ami engem nagyon hidegen hagyott, figyelni sem tudtam lehet jobb, hogy most haza visz. Büszke vagyok rá hisz saját céget vezet az apja halála után ő viszi tovább. Remek főnök mindenki szereti és én akkora mázlista vagyok, hogy mellette dolgozhatok.
Az út azon kívül, hogy Marci telefonálgatott csendesen telt. Lassan megérkezve a házhoz ,ahol ma utolsó nap fogok lakni, picit elszomorodtam. Nem a lakás miatt ,hanem hogy most el kell válnom Marcitól. Szeretek vele lenni, biztonságban érzem magam mellett.
-Akkor este találkozunk.-kacsintott rám és elindult, hogy kinyítsa nekem az ajtót.
- Nem kell maradj nyugodtan , kitudok szállni. -mosolyogtam majd megcsókoltam.
-Rendben ,vigyázz magadra, nemsokára jövök.
- Várlak.-szálltam ki az autóból majd becsuktam az ajtót.
Marci elment és borzasztóan egyedül éreztem magam, az járt a fejemben,hogy ma éjszaka már nem kell egyedül aludnom. Ez volt az ami miatt ma még nem omlottam sírva össze.