A történet 2. évada, Aaron Stoneról szól, aki 21 évesen éppen hogy befejezte az iskolás éveit és az Amerikai Egyesült Államok Légi erejének ezredese.
Új, talán még veszélyesebb és vérszomjasabb ellenségekkel kell szembenéznie tiszt társával és legj...
Pár órán belül haza érünk, végre. A város csodálatos, de nagyon szeretném már látni az én gyönyörű menyasszonyomat. Túl sok volt számomra ez az egy hét nélküle. Sokszor járt mostanában az eszemben az, hogy feladom ezt az egészet, leszerelek és keresek egy kevésbé veszélyes munkát. Olyan munkát, ahol sokkal több szabadidőm lenne, hogy minél több időt tölthessek Jessel és a még meg nem született gyermekünkkel.
****
Az idegeneket illetően nagyon kevés információ volt az adatbázisban. majdhogynem semmi. Mindössze annyit sikerült kideríteni, hogy hogyan nevezik magukat. De sem azt, hogy hogy néznek ki, sem azt honnan származnak. Az még nagyobb rejtély, hogy mit is akarnak tőlünk...
****
- Marks, Stone ezredesnek! - Itt Stone! Mondja Marks. - Sheppard ezredes keresi Önt rádión. - Kapcsolja!
- Itt Stone! Mondjad John. - Találtunk valamit, amit látnod kell! McKay-el az irányító teremben várunk! - Máris megyek. Kapcsolat vége!
Elindultam az irányító terem felé, majd mikor odaértem, McKay és John hevesen vitáztak valamin.
- McKay! Ez baromság. - Mondta Sheppard. - Akkor ne nekem higgy, hanem az adatoknak! - Ez akkor is lehetetlen. - Megkérdezhetem, hogy min megy a vita? - McKay azt állítja, hogy szándékosan lettek törölve az adatok, amik talán kicsit többet elárulnának az idegenekről. - Lehetséges ez? - kérdeztem. - Minden erre utal, de még én is alig hiszem el. Nem jellemző az Asgardokra, hogy eltűntetnek adatokat csak úgy! - Mikor törölhették őket? - Még az előtt, hogy egyáltalán minden tudásukat, átadták volna nekünk. - De miért? Mi okuk lenne rá? - Hát, ezt én is nagyon szeretném tudni.
****
Szóltak, hogy 10 perc és hazaérünk, úgyhogy felmentem a hajómra, hogy ott varakozzak addig. Helyre hozták annyira, hogy egyáltalán leszállásnál ne essen szét. Rendesen helyben hagytak minket, az biztos. Fogalmam nincs mikor repülhet újra.
- Stone, Dr. Novaknak! - Itt Dr. Novák! - Jelentést kérek Doktornő. - Az Apolló 50%-on üzemel uram. Elvileg menni fog a leszállás, de nagyon óvatosnak kell lennünk. - Értettem, Doktornő. Stone vége.
A gondolataim folyton ide-oda cikáznak. Nem igazán hagy nyugodni, hogy az Asgardok minden adatot töröltek egy fajról. Mi okuk lehetne rá? A gondolatmenetemet a rádió szakította félbe.
- Sheppard az Apollónak! - Itt Stone ! - Hamarosan kilépünk a hipertérből. - Értettem.
- Figyelem, itt Stone! Atlantisz hamarosan kilép a hipertérből. - szóltam a hangos bemondón. - Vissza számolok. - mondta Sheppard. 5-4-3-2-1...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Mendes hadnagy! Indítsa a hajtóműveket. - Hajtóművek indítása... - Szálljunk fel hadnagy! -adtam ki az utasítást.
Egy nagyon nehezen leírható érzés fogott el, mikor meghallottam a duruzsoló hajtómű hangját. Végtelen nyugalom... Talán ez a legjobb szó ra. Akkor jöttem rá, hogy miért. Nem ez volt az első alkalom, hogy nem a saját hajtóművünkkel mentünk, de mindahányszor ez megtörtént, ugyan ez az érzés fogott el.
