I Hate You But I Love You (Soukoku)

6. dupla szabi

7 ével ezelőtt

Chuuya szemszöge

Már lassan hogy 2 hete ismerem azt a múmiát de már sikerült meggutálnom. Ráadásul még a társam is lett... nagyon örültem neki mert elméletileg "jó csapat vagyunk". Bár legalább most tudom használni a megszállotságot.
-Chuuuyyaaa~
Dallólta a "társam".
-Fogd be te kötszerpazzarló!
-Jaj de gonosz vagy Chuuya!
-Meg érdemled! Meg amúgy is mit akarsz?
Kérdeztem már idegesen.
-Csak szerettem volna egy kicsit szórakozni.
-Szórakozni? Te meg miről beszélsz Dazai?!
-Hát erről!
Lépet óda hozzám és könnyüszerrel le is vette rólam a kalapom. Na jó van! Valahol azért meg kell húzni a határt Dazai!
-Add vissza!
Nyujtozkodtam érte de fölöslegesen feljebb emelte a kezét hogy még véletlenül se tudjam el venni.
-Mondtam már hogy több tejet kéne innód~
Mondta dalolva. Van még képe gúnyolodni rajtam!
Már színte pipiskedttem hogy el érjem de nem igazán akart be válni. Majd egyszer csak el vesztettem az egyensúlyomat és neki döltem a mellkasának. Teljesen elvörösödttem és olyan furcsán érzem magam.
-Hu? Chuuya te meg mit csinálsz?
-Ne gondolj semmi rosszra te idiota! Csak elvesztettem az egyensúlyomat...
Majd sóhajtott eggyet és a fejemre rakta a kalapomatt. Én egyből hátráltam és meg fordultam közben meg a felyemben minden féle módon átkoztam.
Jelen:
Ha jobban bele gondolok akkor az a 7 ével ezelőtti nap volt az amikor elöször éreztem egy kis szeretetet iránta.
-Hé Chuuya-san. Chuuya-san!
Kiabálta Akutagawa.
-Ne kiabálj már csezd meg! Szét hasad a fejem.
-Minek ittál annyit. Meg már 2 perce itt szolongatlak.
Mondta a szokásos unott arccal. 2 perc? Úgy tünik hogy el bambultam. Fenébe igy nem bírok koncentrálni.
-Dazai-san tényleg be dobot az ablakodon?
-He?
Az az idiota komolyan be akart dobni az ablakomon!? Esküszöm hogy kínyirom!
-Úgy tünik hogy mégse dobot be. A fönök mondta hogy erre a hétre ne gyere be majd ha kelesz hív mert most nincsen semmi munkád. Meg tisztára másnapos vagy.
-Ch... na akkor pá!
Indultam el haza felé.
Dazai szemszöge
-Kunikiiddaaa-kuunn~
-Fogd be Dazai hagyál dolgozni! Ha már nem voltál képes időben bejönni és venni rá a fáradságot hogy dolgoz legalább fogd be!
Kiabálta velem a szemüveges barátom.
-*sóhaj* Olyan gonosz vagy mint Chuuya...
Bigyesztetem le az ajkam.
-Ilyen a világ törödly belle.
Feláltam és indultam az ajtó felé.
-Dazai-san! Hová mész?
-Keresek egy gyönyörű nőt aki öngyilkos lenne velem~
-De Dazai-san!
-Haggyad Atsuhi legalább addig se idegesít senkit.
Arra gondoltam hogy haza megyek és olvasom a könyvemet de helyette az lett a vége hogy csak úgy jártam az utcákat. Majd mikor fordultam be a sarkon amikor neki mentem valakinek.
-Hé figyelj már óda!
Förmed rám az ílető. Várjunk?
-Chuuya?
-Dazai? Mit keresel itt?
-Elmentem. Meg amúgy is örültek neki nem is tudom miért. Na és te?
-Elküldtek mert nincs nekem munka.
Majd eszembe jutott egy ötlet.
-Hé Chuuya! Van programod?
-Nincs miért?
-Gyere el velem egy randira!
-R-randira? De hát mi férfiak vagyunk és!
-Jaj Chuuya! Engem nem érdekel más véleménye csak az hogy veled lehessek. Vagy téged mások véleménye jobban érdekel mint én?
-Hát..öhm... Jó! Elmegyek veled.
-Juhu!
Majd nyomtam egy puszit a szájára.
-Na indulhatunk?
Csak bologatunk majd elmentünk fagyizni majd le ültünk egy padra. Majd szépen lassan megettük.
-Chuuya ot még marat egykis fagyi.
Mutattam az arcára.
-Tényleg hol?
Majd csak úgy le nyaltam azt a kis fagyit az arcárol rá néztem és pimaszul elmosolyodotam ő meg fülig pirult.
-Nyami~
-K-kapd be!
-De mit?
Egy ideig csak nézet majd le eset neki miröl beszélek.
-Te perverz!
-Te ajánlottad fel ezt a lehetőséget! Én meg csak meg orobálnák élni vele~ Na mielőtt agyon ütnél gyere menjünk! Ma a te házadban alszok.
-Mi!?
-Mi a baj? Nem elöször aludnánk egymás mellett tegnapis egymás mellet aludtunk meg 7 ével ezelőtt is egymás mellett aludtunk mikor még gyerekek voltunk.
-Csak egymást mellet de nem oylan közel!
-Csak azért nem tudod mert minden nap korában keltem fel hogy nehogy észre vedd hogy ott ölelgetlek. Vagy is!
-Mi van!? Te komolyan ot ölelgetél enegem mi gyerekek voltunk!
-Most mérges vagy rám?
-Ig- *sóhaj* nem nem vagyok mérges. Inkább menjünk mert kezd sötétedni.
Elindultunk majd mert már nem voltak sokan az útcán ezért megfogdtam a kezét és össze kulcsolttam az újainkat.
-Dazai!
-Mi a baj?
-Semmi.
Mondta vörös fejel majd egy kicsit közelebb húzódott hozzám. Majd oda is értünk Chuuya házához.
-Éhes vagy?
-Igen!
-*sóhaj* Gondoltam...
Leültem az asztalhoz és hozta az ételt és leültünk enni.
Egy kis shushit.
-Nyami ez fionom lett! Én kis konyha tündérem!
-Öhm... Köszi?
Majd be fejeztünk és le feküdttünk az ágyba.
-Hé Chuuya.
-Mi a....!
Öleltem át és a kezem lecsúszott a seggére.
-Mit művelsz?!
-Csak egy kicsit felderíttem a testedet.
-Idiota perverz!
Próbált eltolni magától.
-Úgy tünik még nem tehetlek magamévá...sajnos peidig kiváncsi lennék az egész testedre. Na jó ét.
-Mi...a...
Majd abban a pózban ahogy öleltem úgy elaludtam.

Na sziasztok kis KRUMPLIJAIM!!!❤️❤️❤️ Úgy gondoltam hogy befejezem ezt a könyvet majd csinálok egy Dazai x Oc-t! Remélem tetszett ez a rész!