Cake Spoon And Suicide || Vegyes Vágott

Current!Frerard (NSFW)

(Enyhén depresszív és pornó...Nem tudom, hogy ez jó kombináció, de here, take this shit)

Minden hotelnak megvan a maga szépsége. Még annak is, amit alig két csillagra értékeltek. Az eldugott, város széli hotel létesítmény talán nem tudott nagy luxust felmutatni, de legalább adhatott neki valami olyat, amit az öt csillagos hotelek sosem fognak tudni. Nyugalmat, békét és csendet. A világosbarna ajtót belökve, halvány kék szoba fogadta egy zöld huzatos ággyal, kis asztallal és egy leharcolt televízióval. Bőröndjét az ágy mellé tette, leült az ágyra, majd elfeküdt rajta.
Egyetlen éjszakát tölt az  épületben, a korai repülővel már indul is haza, hogy a megszokott életét élje tovább, de akkor és ott, a hotel egy halovány átjáró volt a múlt és a jövő között. Ezt le kellene írnia, lehetne az egyik képregény csattanója. Egy idő kapu, ami anomáliákat okoz. Második világháborús katonák egy starbucks-ban, gördeszkázó kamaszok Kennedy halálakor. Túlságosan fáradt volt ahhoz, hogy laptop táskájából elővegye a gépét, hogy jegyzetet pötyögjön róla. Khaki színű dzsekijéből elővette a mobilját, de alig, hogy egy új jegyzetet készíthetett volna, az megszólalt. Valóban, egy percnyi nyugta sem lehetett már az embernek.

- Halló-szólt bele a készülékbe, a szemeit lehunyva.

- Szia-öccse hangját hallotta, a háttérben televízió beszélt- Csak érdeklődni akartam felőled

- Nem rég jelentkeztem be a legutolsó szállásomra-mondta és olyan jól esett neki ezt kimondani.

- Mikor indul a géped?

- Fél tíz fele-nem emlékezett a pontos idő pontra, de csak nem kési le- Ki jössz elém?

- Szeretnék, de...-és nem folytatta, valamit a háttérbe kiabált.

- Persze, megértem-nem volt szüksége magyarázatra, ha nem ér rá, hát nem ér rá.

- Biztos, hogy nincs belőle gond?-kérdezett vissza bizonytalanul- Ha esetleg...

- Nem, tényleg!-szólt közbe, felült az ágyon, majd felkelt és járkálni kezdett. A kávébarna padlószőnyegen maradt a lábnyoma- Talán jobb is lenne, ha hazamennék egyből...

Hosszú perceken át hallgattak, nem tudta pontosan mit vár tőle, mit mondjon.

- Hát rendben-sóhajtott fel öccse végül a mobilkészülék túl oldalán- Azért hívj fel, ha hazaértél...Nem vagy egyedül, ugye tudod?

- Persze-bólintott rá- Majd még beszélünk-kinyomta a telefont, majd teljesen kikapcsolva az ágyára dobta.

Vennie kellene egy forró fürdőt, aztán megpróbálja bekapcsolni a tévét és...
Zajt hallott a folyosóról. Nem volt kíváncsi, sőt, általában messziről kerülte a lehetséges konfliktusokat, de ezúttal a kilincsre tette a kezét. Tényleg jó ötlet kimennie megnézni mi okozza a zajt? Lehet, hogy csak egy mosómedve a szellőzőben vagy csak valamelyik vendég a kelleténél több időt töltött a hotel bárjában. Ismét hallotta a zajt, olyan volt, mintha valaki a folyosón fém csöveket rugdosna maga előtt. Megemberelve magát, kilépet a szobájából. A kávébarna kárpiton egy alacsony, fekete hajú férfi igyekezett végighúzni a bőröndjeit. Orra alatt mormogott, nagyot rántott a bőröndön amire az eldőlt az egyik irányba. A férfi idegesen belerúgott.

- Ha megrúgod nem fog jobban gurulni-jegyezte meg, amire a férfi rá kapta a tekintetét.

Hunyorgott rá, grimaszolni kezdett, mintha azt akarná mondani, hogy ezt ő megjegyzése nélkül is tudja. Becsukva a szoba ajtaját a férfihez lépett. Három bőröndöt húzott, továbbá a hátán egy gitártokor is cipelt. Valószínűleg több hetes útról érkezett. Leemelte a nagy bőröndön lévő, kettő kisebbet.