I think i'm in love with you //Reddie-magyar

🏳️‍🌈 8. fejezet 🏳️‍🌈

Richie szemszögéből:

Eddie az este nagyon     összezavarodottnak és ijedtnek tűnt.El nem tudtam képzelni,mi történhetett vele.Miután mindent elmesélt a tegnapiról,próbáltam megnyugtatni és nem felfújni a dolgot.

-Szóval az anyám valszeg homofób.Röviden ennyi.-mondta.
Megöleltem,mondván,semmi baj,itt vagyok.

-Mit csináljunk,hogy jobb kedved legyen?-kérdeztem tőle.Gondolkodott,még nem felelt.Együtt megbeszéltük,hogy elmehetnénk a bányatóhoz,ott sosincs senki.Hacsak nincs ott a kis baráti körünk többi tagja.Próba,szerencse.

Mire elkészültünk, már dél körül járt.A bányatónál tényleg nem volt senki.Az egész a kettőnké volt.Csak a miénk.

A szikla széléhez értünk,majd beugrottunk a vízbe.Hidegebb volt a megszokottnál.Fázol?Nem.

Szűkszavú egy beszélgetés volt.

Kimentünk a vízből,hogy megszáradjunk.

-Hogyan tovább?-Kérdezte.
-Sok időnk van még kitalálni.-Még maradtunk egy keveset.

Eddie szemszögéből:

Úgy egy-két óráig voltunk még a bányatónál.Néha-néha egy kérdés,egy szavas válaszok.Nagyrészt hallgattunk,de nem kínunkban.Kellemes csend volt.Richie egyszer csak megtörte.

-Indulunk?

-Hova?-Nem mozdultam a helyemről.Még ő sem.Egymásra se néztünk.Csak bámultunk előre.

-Hova akarsz menni?

-Nem tudom.

Végül elindultunk.Nem tudtuk hová,nem tudtuk merre.A belvárosban kötöttünk ki.Átsétáltunk a parkon,két lány szembe jött.

-Nézd milyen helyes a szemüveges fiú,mi a szarért van azzal a kis alacsony nyolc évesnek látszó törpével?

-Mert a helyes szemüveges fiúnál csak az alacsony nyolc évesnek tűnő törpéknek van esélye-dobta vissza Richie a váratlan választ majd tovább mentünk.

-Ezt miért?-Kérdeztem miközben próbáltam leállni a nevetéssel.

-Mert igaz.-Mondta.Mosolygott.

-Haza kell mennem ,sötétedik.

-Holnap hívj.-Mondta,majd elbúcsúzott.Mindketten elindultunk házaink felé.

Richie szemszögéből:

Korán szerettem volna lefeküdni,de nem voltam álmos.Egy idő után fel hagytam a próbálkozással,úgy döntöttem,átmegyek Eddiehez.

Gyalog sétáltam Eddiék felé.Távolról láttam,hogy a házukban égnek a lámpák,közelebb mentem.A házhoz értem de Eddie nem volt a szobájában.Az ablaka nyitva volt.Nem fogok bemászni ha nincs itt,megvárom.Meghallottam Eddie hangját.Az anyjával veszekedtek.

-Azzal a Richievel voltál?-Az anyja kiabált.

-Nem mindegy?-Eddie hangja remegett.

-Nem mindegy.Ha még egyszer vele mész és nem szólsz nekem,baj lesz!

-Baj lesz?Eleve baj van.Folyamatosan kérdezgeted ,hogy mit csinálok és felőled egy random idegennel is lehetnék,csak Richievel ne.Barátok vagyunk.Nem járunk.Szóval hagyj békén és fejezd be az ordibálást!

"Barátok vagyunk.Nem járunk" . Tudom,hogy azért mondta. hogy az anyja békén hagyja,de nem esett jól.Azt hiszem nem kaptam el a legmegfelelőbb pillanatot ahoz,hogy átjöjjek...Inkább haza megyek.Értem,hogy az anyja szigorú ,de egy kicsit zavar,hogy semmiképpen se szeretné elmondani neki hogy együtt van velem.A szemem kicsit könnyes lett miközben sétáltam haza felé.Nem szeretek utcán sírni.Az egyetlen szerencsém,hogy későre jár már.Minden utca üres és sötét.Horror filmbe illő volt,de haza értem.

Kicsit eltűntem,de itt az új rész.Nem valami hosszú sajnos de igyekszem a következő részt nem ekkora kihagyással megírni :(
P.s.: Remélem jól telik a nyaratok :))