Vigyázni akartam rád /Yoonmin\

~IX~

Suga szemsz.
-Gondoltam Nam, de mi van apámmal?-Néztem rá érdeklődően.
-Beszéltem apáddal, mi száz százalékosan Hoseok bandájával vagyunk. Gondolom te is. -Abba hagyta egy fél percre mire bólintottam.
-És apád úgy gondolja itt hatalmas balhé lesz de meg kell védenünk Hoseokot. -Nyeltem egyett. Régen voltam már ilyen helyzetben, nem is tudom apám mikor kérte tőlem azt,hogy menjek banda háborúba. Itt bármikor meghalhatok, bármikor elrabolhatják azt akit szeretek. Ez egy nagyon veszélyes dolog.
-Apám azt akarja ,hogy megint kockáztassak mindent?-Kicsit fel emeltem a hangom a végére.
Ő csak szótlanul bólintott egyet. Majd vágott felém egy ideges grimaszt és beszédre nyitotta száját.
-Ezért nem értettem Suga ezt a szerelem témát! Te nem lehetsz szerelmes, túl veszélyes!-Emelte fel ő is a hangját.
-De én őt megvédem akár az életem árán is! Nem hagyom ,hogy a szakmám miatt bármi baja legyen! Megértettük egymást?!-Néztem rá szúrós tekintettel. Lassan bólintott és egy aprót nyelt is. Elővettem telefonom és tárcsáztam apám számát. Két csengetés után fel is vette.
-Édes fiam. Régen beszéltünk. -Szólt bele tipikus rekedtes hangján.
-Igen ez igaz. Csak azért hívtalak, hogy tudjam mi ez az egész amit Namjoon mondott nekem.
-Egyértelmű szerintem. El kell gyere hozzám. Személyesen kell veled beszélnem.
-Én ebből kimaradok kössz.
-Min Yoon Gi! Nem teheted ezt az a két ember kicsit a te felelősséged is volt! És most azt mondod kiszállsz az egész következményből?! Apád így nevelt téged!?-Hallottam hangján mennyire ideges.
-Nem így neveltél. De mikor szerelmes voltál anyába, te se tetted volna ezt.
-Fiam...Te szerelmes vagy valakibe?-Nyelt egyet ő is és én is.
-Igen az vagyok és ő is belém. Nem akarom bajba keverni. -Vontam meg vállam egy keserű mosoly után.
-Hozd el őt is. Ebből nem nyitok vitát. Holnap 10:00- ra várlak titeket. Vigyàzz magadra fiam. -Bontotta a vonalat. Vissza néztem Namjoon-ra aki csak nagy szemekkel nézett rám, amolyan "mit mondott?" fejjel.
-Menjek el hozzá Jiminnel. -Ahogy ezt kimondtam megjelent az említett személy két szatyorral. Kínos lehetett neki ,hogy mindketten azt lessük mit csinál.
-Öhm, vettem vacsorának valót is ha nem haragszol.-Tette le tekintetét a padlóra.
-Hé, dehogyis. Viszont arra gondoltam, hogy holnap el mehetnénk az apámhoz, ha nincs ellenedre. -Láttam szemei csillogni kezdtek az izgatottságtól.
-Persze, menjünk. -Ölelt meg majd mikor tudatosult benne nem vagyunk egyedül el is engedett és szokásos piroskás arca nézett vissza rám.

Jimin szemsz.
Miután beszélgettem Namjonnal fel ajánlottam,hogy vacsorázunk együtt. Mindketten bele mentek. Neki is álltam a főzésnek, nem viszem túlzásba hiszen én se szoktam sokat enni esténként, valahogy nem kívánom már az ételt pedig nagyon is fontos. Csak mióta edzek az étkezés rendemen is változtattam. Egy kis ramen, nem sok zöldséggel.
Amint kèsz lettem oda mentem az étkezőbe és letettem eléjük a vacsorát.
-Nagyon finom az illata. -Jegyezte meg szerelmem mire Namjoon is bólintott.

A vacsora közben még beszélgettünk egy darabig. Nam nem maradt vacsi után sokáig.
Elmentem tusolni és kicsit össze vagyok most zavarodva, hogy melyik szobába menjek aludni. Elsőnek bementem a sajátomba és hallottam Suga lenn tusol. Elővettem a pizsamám és fel is vettem őket.
-Jimin mit csinálsz? -Hallottam meg lentről a tökéletes hangját.
-Le menjek?-Kérdeztem közben sétáltam le a lépcsőn.
-Hozd be a pizsim. -Vissza is fordultam egy kis káromkodás után de bementem a szobájába és levettem az állítólagos pizsamáját ami egy sima alsó gatya volt de levittem neki.
Lassan be nyitottam hozzá és amit láttam...huh...
-Baj van babám?-Jött hozzám közelebb és egy csókot nyomott homlokomra miközben testét semmi se fedte.
-Kicsit ez olyan mintha már megtörtént volna csak fordítva. -Mondtam mosolyogva és letettem magam mögé egy kis polcra az alsóját.
-Igen, csak akkor az nekem halál ciki volt.-Nevetett kicsit kínosan.
-De nem akarsz megtörölközni vagy valami?-Kérdeztem óvatosan nehogy azt higyje sürgetem vagy valami hasolnó gáz szituáció.
Nem mondott semmit csak levette a fogasról a törölkötőt és a dereka köré tekerte. Majd lassan megcsókolt és magához húzott derekamnál fogva.
-Biztos vagy benne hogy szeretsz engem?-Kérdezte mire furcsán néztem rá.
-Igen biztos vagyok benne és abban is hogy te is nagyon szeretsz engem. -Mosolyogtam rá. A legjobb választ adtam neki szerintem.
-Bármilyen lehetek ,akkor is szeretni fogsz? Ha nem egyezik a véleményünk akkor is így fogsz szeretni?
-Igen Suga így foglak szeretni.
-Min YoonGi. -Felhúztam szemöldököm.
-Min Yoon Gi az igazi nevem. A Suga amolyan becenév féleség.
-Értem. Ez nagyon aranyos. -Megvonta vállait és mosolygott rám. Rám aki az élete szerelme. Tudom hogy az vagyok. Érzem.