•Yoongi•
A hormonok és az érzések elvették az eszem egészét, vitt magával a rózsaszín köd.
Hosszú csókcsatákat folytattunk az éj második felében, majd hajnalban egymás karjaiban aludtunk el. Mit ne mondjak, kibaszottul élvezem a társaságát. A testének melege engem is felmelegít, ennek hála szívem körül megtört a jég. Magam mellé kellett Őt fogadnom örökre. Nem akarok újra elveszni. Nem akarok magányos lenni soha többé. Boldog akarok lenni, mellette és vele végre.-Jó reggelt fiatalok, hasatokra süt a nap ideje felkelni-húzta le rólunk a takarót anyám.
Mellettem Málna halkan nyöszörgött és tiltakozva bújt, szinte belém.-Jó na még kaptok öt percet, de aztán nyomás-csukta is be maga mögött az ajtót szülőm.
-Málna. Ébredj-cirógattam arcát és hajába apró puszikat hintettem-tényleg mennünk kell
-Hova?-nyújtózkodott és ásított egy nagyot a lány.
-A városba van pár dolgunk, tudod vásár van meg minden-ültem fel ágyam közepére és onnan szemléltem Őt, ahogyan kómás fejével szenved és próbál magához térni teljesen.-Szóval majd megsimogathatok egy kecskét is?-ült fel mellém és tenyerét kézfejemre helyezte.
-Még egy tehenet is-nevettem fel és szájára nyomtam egy apró csókot-viszont most felöltöznék és neked is fel kellene-adtam tudtára, hogy igenis ki kellene mennie.
-Ahj..pedig meg akartalak lesni-cummogott halkan és kicammogott a szobámból.••••
-Juuuj nézd, Yoongi! Egy kiscsibe. Hát szia te cuki-nyúlt be ujjával egy fa ketrecbe, melyben egy sárga csibe csipogva újjához szaladt és azt kezdte csipkedni kicsi csőrével.
-Szeretnéd pipikém? Pár hónap múlva lehet belőle húsleves-vigyorogtam.
-Yoongi! Gonosz vagy-csapott vállon kedvesem, amin csak mosolyogni tudtam.
-Jól van te kis tyúkanyó ne idegeskedj ennyit-húztam el derekánál fogva a csibétől. A lány minden egyes állatot megsimogatott, beszélt hozzá sőt! Gügyögött is nekik. Furcsának, de egyben aranyosnak találtam. Legalább szereti az állatokat.
-Jaaj de cuki boci! Még puszit is adott-nevetett fel, mikor megnyalta egy barna tehén.
Fejemet rázva töröltem meg arcát ruhám ujjával, hogy ne legyen rajta egy csepp nyál sem.
-Csak én puszilhatlak meg-kacsintottam rá."-Hölgyeim és uraim! A világhírű táncos ember eljött most önökhöz! Ha látni akarják, fáradjanak a központba!"-hangzott egy férfi hang messziről.
-Van kedved megnézni?-néztem Málnára, aki hevesen bólogatni kezdett. Aprót bólintottam én is és lassan elindultunk a táncos felé.
Dobok és más hangszereken játszott pár ember, aztán megláttam a velem egykorú fiút.
Táncolt, de nem akárhogyan. Minden mozdulata szívből szólt. Lenyűgözött látványa. Bárcsak én is ilyen jó lennék..-Hoseok..?-motyogta mellettem barátnőm a nevet-az nem lehet..
-Ismered?-hajoltam le hozzá, fülébe suttogva.
-Igen..vagyis. Bonyolult de ahonnan én jöttem ott..ott is remek táncos és énekes, rapper. Mint te-nézett fel rám ajkaiba harapva.
-Nem tudom miről beszélsz, megint..de ha ismered. Milyen ember Ő?-böktem fejemmel a táncos felé.
-Egy csupa szív, pozitív ember aki mindig segít másokon. Imádja amit csinál és nagyon rendes-nézte Hoseokot, aki az előadása végén mosolyogva pillantott felénk és aprót biccentett.-Hmh.. Ez neked szólt?
-Szerintem nekünk..beszéljünk vele?-fogta meg kezemet és a tömeg elvonulása után a fiúhoz húzott.•Írói szemszög•
-Jung Hoseok?-szólította meg őt Málna. A táncos érdeklődve nézett hol rá, hol pedig rám.
-Honnan tudod a nevemet?-értetlenkedett a fiatal. Yoongi szorosabbra fogta szerelme kezét, és magához vonta.
-Szóval..csak beszélni szeretnénk veled.
-Csak a barátnőm. Nekem nem ált szándékomban-hangsúlyozta ki a szót Rómeó.
-Állok rendelkezésedre. Miben segíthetek?-mosolygott Hoseok a lányra.
-Meghívhatunk egy italra? Ott elmesélném a dolgot..-biccentett Málna egy kocsma felé.A három fiatal a fa épületbe ment, ahol a legeldugottabb helyet választották gyömbérsör kíséretében.
-Miről is van szó?
-Hát..én egy másik világból jöttem ide, ahol ti ketten egy bandában vagytok. Zenéltek, táncoltok és nagyon-nagyon híresek vagytok. Nem tudom, hogy miért vagyok itt, de szerintem köze van hozzátok..-kezdett bele a magyar lány, majd hosszú csend telepedett le a fiatalok között. Végül Hoseok megtörte azt.
-Arra célzol, hogy időt utaztál a távoli jövőből? Mi pedig reinkarnálódunk?-dőlt hátra a férfi-nem is lenne hülyeség.
-Te komolyan elhiszed ezt?-húzta fel szemöldökét Suga.
-Vallásos vagyok. Amíg Isten létezik bármi megtörténhet-vont vállat a fiatalabbik.
-Ez hozott ide. A szobámban találtam elkezdett ragyogni kéken és itt ébredtem egy pusztán..-emelte fel a kard medált nyakából Málna.
-És mit tudsz még vele csinálni?-kortyolt bele barátja az italba.
-Még nem jöttem rá..Mindenesetre, Hoseok. Szeretném, ha tartanánk a kapcsolatot. Úgy vélem, a többiek is meg fognak jelenni hamarosan.
-Többiek?-kérdezte a két férfi egyszerre.
-Igen..heten vagytok egy banda ahonnan én jöttem..-bólintott a lány.
-Oké. Úgy is maradtam volna még a városban. Majd látjuk egymást-állt fel, s hajolt meg Hoseok, majd köszönés után elhagyta a kocsmát.-Mehetünk mi is?-fogta meg kedvese kezét Yoongi.
-Mehetünk-mosolygott a lány és útnak is indultak, hogy a vásár további részét felfedezzék.
YOU ARE READING
𝐃𝐚𝐞𝐜𝐡𝐰𝐢𝐭𝐚-[𝐒𝐮𝐠𝐚 𝒇𝒇]✔️
FanfictionVan egy Min Yoongi, aki az 𝟏𝟑𝟗𝟗-es években a Nagy Szedzsong uralkodása idején él szüleivel és bátyjával GeumJae-val. Bátyja katonaként küzd már három éve az ellenséges csapatok ellen. Yoongi, mivel még nem töltötte be katonai korát otthon tenget...