𝐃𝐚𝐞𝐜𝐡𝐰𝐢𝐭𝐚-[𝐒𝐮𝐠𝐚 𝒇𝒇]✔️

Ki a kiràly?

•Namjoon•

-De biztos, hogy Ők azok? Hogy tudsz mindannyiunkat ennyire megismerni?-bámultam a lányra, aki a két férfi után lesett még mindig.
-Ajh, Oppa. Mondtam már, hogy ugyan úgy néztek ki mint az én világomban! Nem nehéz így..-rázta a fejét Málna, majd megragadta csuklómat és húzni kezdett az ajtó felé, majd beléptünk az épületbe és a fiúkat kezdte szemével keresni. Túl sokan vannak ma itt..

-Gyere-engedte el végre karomat, s megindult a két célpontunk felé, akik javában beszélgettek egymással.

-Ne haragudjatok meg, de...-léptem melléjük, a lány után. Mindketten meglepetten néztek fel ránk, az idősebb pedig mintha egy másik világba repült volna hirtelen. Apró mosolyra vontam ajkaimat és próbáltam minél kedvesebben nézni rájuk.
-Ő Namjoon én pedig Málna vagyok és szeretnénk veletek beszélni valamiről..remélem nem gond-hajolt meg a társaság egyetlen női tagja.

-Jimin vagyok-nyújtotta kezét a fiatalabb, amit biccentve el is fogadtam.
-Jin..-nyújtotta a szép arcú is, kis pírral arcán. Mélyen szemébe nézve fogtam vele is kezet, majd helyet foglaltunk mellettük.
-És miről lenne szó? Hogy-hogy velünk? Talán rajongók vagytok?-vigyorgott Jimin.
-Oh igen-bólogatott Málna-az én világomban igen. Viszont itt nem vagytok híresek szóval..maradjunk annyiban, hogy barátok vagyunk.
-Másik világ? Huh?-pislogott Jin is magához térve.
-Uhum. Ő egy máshonnan jött..sok évvel későbbről-magyaráztam lassan, hisz még magam sem fogtam fel teljesen, pedig eltelt a találkozásunk óta egy kis idő.
-Most hülyére akartok minket venni?-dőlt hátra a fiatalabb, szemöldökét ráncolva.
-Istenem..nem. Igazat mondunk, tényleg. Tudom nehéz ezt felfogni, de ti fiúk heten vagytok. Látjátok Őket?-mutatott a lány Jungkook és az öcsém felé. Jin és Jimin feléjük pillantva bólintottak-ők is hozzátok tartoznak, na meg van Hoseok és Yoongi, de ők most otthon vannak.
-Yoongi az ő barátja-mosolyodtam el.
-Na de Namjoon!-ütött meg Málna pipacs vörös fejjel.
-Szóval ti..nem vagytok együtt?-pislantott felém hyungom.

Mire válaszoltunk volna, fülünket ismerős kürt hangja ütötte meg. Az emberek özönleni kezdtek kifelé, így mi is felálltunk, s mentünk egyenesen a főtérre.

•Yoongi•

A kürt hangja megzavart engem és Hoseokot. Épp egy dalszövegen dolgoztunk, mikor meghallottuk ezt a rémes zajt, mely az embereket hívta a térre. Azonnal kimentünk, hisz fogalmunk nem volt mi történt.

-Ott van a nőd, meg a fiúk és..ooh Jin!-integetett egy irányba Mr. Sunshine vidáman. Elindultam a mutatott irányba, majd oda érve karoltam át barátnőm derekát, aki mosolyogva bújt bele ölelésembe.
-Ah a szerelmesek-kuncogott mellettünk Taehyung.
-Te beszélsz?-vágott vissza a lány vigyorogva. Imádom, amikor ilyen. Mindenhogyan imádom Őt.

-Gyászhírrel kell szolgálnunk..Szedzsong királyunkat meggyilkolták-hallottunk meg egy mély hangot, melyre mindenki keserves zokogásban tört ki. Majdnem mindenki. Édesanyám mellém lépve karolt bele bal felembe, s próbált hátrább húzni.
-Hm?-pislogtam rá kétségbeesett fejére-anya..mi a baj?
-El kell tűnnöd innen...-remegett meg hangja.

-A király egy levélben megírta, hogy van egy fia-itt ismét, mindenki egyszerre hangosan felsóhajtott, s imákat kezdtek mondani-évekkel ezelőtt a fiút elrejtették, hogy ne essen bántódása. Mrs, Min..kérem adja vissza a fiút, hogy városunknak ismét királya lehessen-nézett le ránk a magaslatról egy szakállas férfi. Anyám keserves zokogásban tört ki, engem pedig két katona fogott le és magukkal rángattak egyenesen fel, majd be a palotába.