Lehetünk MI is?

11.

- Akkora hülyeséget csináltam jesszusom.- mondtam ki hangosan a gondolataimat.

- Mi? Miről beszélsz?- kérdezte furán Mark.

Már választ nem kapott mivel kiugrottam a kocsiból és a dühös bátyám felé indultam meg.Hallottam Mark értetlen kérdéseit a hátam mögött.Amint Mason elé értem elkezdtem magyarázkodni.

- Mason ez nem az aminek látszik.- próbálkoztam.

- Nem? Pedig kurvára úgy látszik, hogy Mark kocsijából szálltál ki.- köpte a szavakat az arcomba.

- De mi csak.......

- Reggel láttam, hogy sétál és mondtam neki, hogy üljön be hozzám elviszem, hogy ne kelljen sétálnia de ő sem és én sem reggelizem szóval elmentünk enni. Tudod jól Amyt a húgomnak tekintem nem kezdenék ki vele csak kedvességből tettem.

Ez a pát mondat teljesen összetörte a szívem. De mit is gondoltam én engem pont ő szeretne? Saját magamon nevettek legbelül.Muszáj voltam meg fordulni és berohanni az iskolába mert nem akartam mindenki előtt elsírni magam.Mikor szaladtam a folyosón valakibe bele ütköztem ismerős volt nem más volt mint..... Nancy kikerültem és bementem a mosdóba. Nem volt senki bent ezért utat adtam a könnyeimnek.

- Hé hé minden rendben? Mi történt Am?- kérdezgetett engem.

- Mindegy hagyjuk- felpattantam a földről és a csaphoz mentem megmostam az arcom .

- De biztos?

- Igen biztos menjünk órára nem akarok elkésni.- tereltem el a szót.

Az osztályba belépve megnyugodtam mivel még nem volt bent a tanár. Leültem a helyemre és elkezdődött az óra. Semmi érdekes nem történt miután kicsöngettek elakartam kerülni a többieket de mikor kiléptem a teremből a bátyámba ütköztem.

- Mit szeretnél dolgom van?- álltam a tekintetét.

- Ne csináld már ez hu......

- Bocs nem érek rá- és ezzel ott hagytam.

Egész nap kerültem mindenkit a csapatból csak Nancyvel beszélgettem.

Órák után egyedül mentem haza mikor valaki a nevemet kiáltotta.Mikor hátra fordultam Mark sietett utánam.

- Végre azt hittem soha nem állsz meg.- fújta ki magát.

- Siettek haza sok házim van- próbáltam ott hagyni de meg fogta a karom.

- Engem mért kerülsz?- kérdezte meg tőlem.

- Nem is kerüllek – tagadtam rögtön.

- Hát persze ezért nem jöttél oda hozzánk ezért kerülted egész nap a tekintettem. Valamit rosszul csináltam?

- Nem hagyjuk

Már nyitottam a szám mikor megcsörrent a telefonja pont láttam, hogy az volt oda irva, hogy „baby" még egy döfés volt a szívembe.Miután lerakta már mondani akart valamit de megelőztem.

- Hagyjuk biztos vár a barátnőd miattam ne várasd meg szia!- meg se várva a válaszát haza futottam.

Annyira rosszul esik ha a barátnője is előttem volt beszélni akartam vele de nem tudtam volna elmagyarázni neki.Otthon mikor beléptem az ajtón Mason rögtön felpattant a kanapéról és hozzám sietett.Már kerültem volna ki őt de elkapta a könyököm.

- Ma mindenki rángat?- tettem fel a költői kérdést.

- Amy kérlek beszéljük meg......- kérlelt engem.

- Nem hagyj békén tegnap eleget hallottam belőle. És ha megbocsájtasz most megyek a szobámba dolgom van.

Ezzel hagytam őt ott. Mára mindenkiből elegem van.