~Vér Alkimista~ ;-;

2.

Mire felkeltél a vonat meg érkezett. Körülbelül hajnali négy lehetett, leszálltál a vonatról és elkezdtél valami szállás után nézni. Sikerült rövid időn belül találni egy aranyos kis ház volt kicsit bele mélyedve a földbe, kékek voltak a falai és sok növény borította. Be se kopogtál de egy néni nyitott ajtót.

-Kiss asszony segíthetek valamiben?-Mondta egy nagyon kedves és aranyos mosollyal az arcán-

-Igen szállást keresek...-be sem tudtad fejezni mert már a néni tolt is befelé-

-Igen, igen van helyem egy ilyen aranyos fiatal hölgynek. Különben sem lenne szabad egyedül mászkálnia-Kellemetlenségedben  tarkódhoz kaptad a kezed-

Egy kis szobát mutatott neked a szobában az ajtó mellet volt egy íróasztal mellette az ágy de a szobában még megtalálható volt az ajtóval szemben lévő falon egy ablak annak jobbra egy  szekrény, földön egy kis szőnyeg is volt, nem volt nagy a szoba de neked pontosan elég is volt.

-Nagyon szépen köszönöm!-Mondtad egy kisebb mosollyal az arcodon.

~*~

Másnap el indultál körülnézni a városban. Majd az egyik sikátorban meg pillantottál egy alkimista kört. Oda mentél megnézni-Vajon miért van itt és kinek kellhet?-ezek a gondolatok majd megpróbáltad fel ismerni de egyszer csak-

-Megállni kezeket fel!-Szólt egy hang a hátad mögül. 'Ó hát ez remek' gondoltad majd hátra néztél és már jött is két férfi aki lefogta a kezeidet és elkezdett vinni fogalmad sem volt, hogy hová visznek.

Jelenleg egy kihallgató szobában vagy és holnap kezdődik az írásbeli 'Na remek!' Egyszer csak nyílik az ajtó és be sétál rajta egy fekete hajú férfi mellette pedig egy szőke hajú nő.

- A nevem Roy Mustang ezredes. Ő itt Riza Hawkeye.-Majd a férfi le ült az előtted levő székre-Hogy hívják és mit keresett ott?

-A nevem Rachel Wilson. Éppen sétáltam és meg pillantottam és közelebb mentem meg nézni.-mondtad de ez ahogy le írom tisztelet tudóan néz ki de ahogy mondtad egyáltalán nem volt az-

-Mit dolga a városban?-mondta egy kisebb grimasszal az arcán te vállat vonva szólaltál meg-

-Állami Alkimistává szeretnék válni.-Még váltottatok egy pár feszült mondatott mivel a te "nem érdekel" stílusodra ugyanúgy válaszolt kisebb kérdés válasz harcba kezdtetek, ennek hatására Riza csak fogta a fejét és csóválta. Egy-két óra múlva ki is szabadúltál, az ezredessel feszülten fel húzott orral távoztatok.-

Mikor vissza értél a szállásodra rá jöttél, hogy rohadt éhes vagy így mehetsz vissza a városba valami kaját keresni. El is indultál az egyik úton de egyszer csak egy kiáltást hallottál.

-Segítség!-A hang irányába kezdtél el rohanni. Meg láttál egy nőt akitől éppen egy férfi futott el miután meg látott téged.-

-Jól van hölgyem?

-Igen de el vitte a táskámat és vissza kell szerezzem!-Mondta eléggé kétségbe esett hangon-

-Ne fájjon a feje amiatt vissza szerzem én magának!-Azzal el indultál a tolvaj irányába egy ideig simán futva kergetted és közben 'Mi lehet abban a táskában? Mi lehet annyira fontos? Nem lenne kétségbe esve ennyire ha csak egy egyszerű táska lenne.' gondolatok kovályogtak a fejedben. Hirtelen a meneküléséhez alkímiát kezdett használni hogy le lassítson-Nekem ne-morogtad majd egy kisebb üvegből kiszabadítottál egy kis vörös folyadékot össze csaptad s kezed és el pusztítottad az akadályt és el is fogtad de amilyen fájdalmasan nyögött mikor rá szorítottad a már kemény számodra alkímiához elengedhetetlen dolgot.  

El vetted a táskát majd lépteket hallottál hátra néztél harcra készen de meg lepetésedre a jó fekete hajú barátod állt ott. Meglepően rád nézett és egy kajla mosolyt küldtél neki.          

A hölgy a Rizával beszélgetett a rablót elvitték és egyszer csak meg érintették a vállad.

-Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar újra látjuk egymást.-Kisebb grimaszos mosoly ült az arcán először bambán néztél rá majd viszonoztad az arcot.- 

-Hát én sem gondoltam volna.-Kesztyű volt rajtad és láttad hogy azt nézi el húztad a kezed majd el sétált mellőled. Mikor el ment a hölgy oda mentél Rizához és meg kérdezted.- Bocsánat nem tudod hol találok valami éttermet vagy valami olyasmit?-Egy pillanatra meglepve nézet mert nem számított, hogy vele ilyen tisztelet tudó leszel-

-De ezen az úton majdnem végig és ott lesz egy hely ahol tudsz enni-Te csak bólintottál és meg indultál a kaja irányába.-

Végül sikerült enned és vissza mentél a szállásra majd realizálodott benned, holnap írásbeli vizsga lesz abban a pillantaban elkezdted a jegyzeteidet olvasni. Már későre járt már  és kopogást hallottál.

-Szabad.-Válaszoltál. Nyílt is az ajtó-

-Jaj drága ne törd ennyire magad inkább meny aludni holnap hosszú napod lesz!-mondta a tulajdonos néni egy kedves mosollyal az arcán. Te pedig le feküdtél aludni.

Yaho~

Nah. Csak anyit akartam mondani, hogy a szállás nem úgy nézki mint a képen .-.

Csak a képek jók ._.     De te rád hagyom, hogyan képzeled el;_;