𝙰 𝚑𝚊́𝚛𝚘𝚖 𝚋𝚊𝚓𝚔𝚎𝚟𝚎𝚛𝚘̋ //𝚆𝚎𝚊𝚜𝚕𝚎𝚢 𝙺𝚕𝚎𝚌𝚑𝚎𝚛𝚢 𝚃𝚛𝚒𝚘́//

✨Ellenség✨

- Nagyon jól repülsz te lány.- szól George
- Ahogy mondod testvér.- pacsiztak le
Én az ikrek után mentem lefürödni, egy rövidnadrágban és egy hosszú pólóban flangáltam velük.
- Köszi. Ez volt az első repülésem.
- Na ideje lefeküdnünk. Szól Fred.
- Holnap suli.- mondja nagy mosollyal George
- Alig várom. Akkor reggel!
- Jó éjt Emily!- köszönnek kórusban
- Jó éjt srácok!
Elsétáltam a szobámig és bevetődtem az ágyba. A pálcámmal szórakoztam kicsit. Az egyik könyvet olvasgattam. Ha a vonaton lehet varázsolni én megteszem.

Fél órán keresztül számoltam a bárányokat. Hallottam, ahogyan Percy is jó éjt kíván mindenkinek. Felkeltem az ágyamból. Minden a helyén volt, utazásra készen. Kinyitottam résnyire az ajtót a nappaliban még égett a villany. Átkommandóztam az Ikrekhez. Benyitottam az ajtón. Mindketten felém néztek.
- Izé, zavarok?- suttogok
- A házi szellem nem hagy aludni?
- Házi szellem?- rezzenek össze
- Na Freddy. Még jobban megijesztetted.- mondogatott George
- Aludhatsz velem.- ment arrébb Fred
- Mondanám, hogy toljuk össze az ágyakat.
- Anya meghallja! Na Emily jössz, vagy még álldogálsz ott egy kicsit?
Bólintottam. Befeküdtem a barátom mellé.
- Engedjetek oda!- hozta a takaróját George
Ő is befeküdt. Mindkettőjük takarója takart engem, meg ne fázzak. Belélegeztem a finom illatukat. A levendulára emlékeztet.
- A szellem nem fog minket bántani?
- Ugyan... az fent van a padláson és pengeti az idejét. Ha valakit szekál az csak is Ron.- kezdi Fred
- Szegény kölyök.- motyogtam
- Amíg minket látsz ne félj!
- Ez megnyugtató George. Köszönöm.
Mindannyian szorosan egymáshoz bújtunk. Annyira megnyugtató. Freddel szemben voltam. Szemeztünk pár másodpercig. Behunyta a szemét próbált aludni.
- Jó éjt.- szólaltak meg együtt
Hogy tudnak ilyen jó szinkronban lenni?
- Jó éjt mégegyszer.

Reggel arra keltem, hogy George-n fekszek. Fred meg valahogy eltáncolt az ágy végébe.
- Ajj de aranyosak a kis drágáim.
- Molly hagyjuk őket aludni.- hallottam Arthur Weasley hangját
Egy cuppanós puszi hangját is hallottam. Következő pillanatban George leesett az ágyról vele én is. Rajtam landolt a kis vöröske. Egy hangos kiáltással kezdtem a napot. Valószínűleg minden létező élőlény ( még a szellem is ) felkelt rá.
- Jaj Emily, jól vagy?- kérdi szinte mindenki
- Jól, csak picit fájt.
- De Emily, hogyan esett George rád?- kérdi Fred
- Azt én is szeretném tudni, tudtommal középen aludtál. Vagy rosszul emlékszem?
- Arra keltem fel, hogy Fred az ágy végében...- pirultam
- Mondjad már!
- Én George-on aludtam.
- Hogy kerültél te rám?- nevetett az illető
- Ez jó kérdés.
- Mi volt ez a kiáltás?- jött be Percy
- Csak George rá esett Emilyre.
- Jól vagyok.
- Rendben.- mondták a szülők
- Készülődjetek, mert ma van az a nap!

Az állomásra sétáltunk rohadt sok cuccal. Egy fal mellett megálltunk. Percy nekirohant a falnak. Becsuktam a szemem. Vártam a nagy huppanást, de nem. Percy eltűnt!
- Most ti jöttök kincseim.- szólt Mrs.Weasley
A fiúk megfogták a kezemet. Most nekünk is falnak kéne rohanni?
- Minden rendben lesz.- nyugtattak
- Csináljuk.
Egyszerre nekirohantunk az oszlopnak. Épp, hogy elfértünk. Egy vonat tárult elénk és egy csomó gyerek. Miután leadtuk a csomagokat egy csomóan sugdolódzni kezdtek. Ez idegesített. Megláttam Klaust, Tedet és anyukámat. Integettem odajöttek hozzánk. A fiúk elmentek Percyvel.
- Nagyon élveztem.- hadarom el mosolyogva
- Na de iparkodjatok! Lekésitek a vonatot!
- Sziasztok.- integettünk az ikrekkel

- Itt egy szabad kabin!- szólalok meg

- Bingó!- nyitja ki az ajtót Fred és lehuppan az ülésre

Mira a vállamon ülve nézte a mozdulataimat. Elővettem a pálcámat.

- Olvastam egy varázsigéről. Vingardium leviosa.

- Az a lebegtető bűbáj.- mondták rá a vöröske ikrek

- Próbáljuk ki.

- Mehet.- mondták rá, elővették a pálcájukat

Nagy levegőt vettem. Ekkor valaki benyitott a fülkébe.

- Nézzenek oda. Az a Klechery Klaus húga.

- Még egy Klechery? És ti Weasley-k normálisak vagytok, hogy mellé ültök?

- Menjetek már innen!- szólt George

- Semmi közötök, hogy hol vagyunk.- válaszolt Fred

- A Klechery veszélyes!

- Te meg ki vagy, hogy ilyeneket mondasz rólam?- álltam fel idegesen

Ekkor hátra hőköltek. De csak a háromból kettő.

- Daniel Sworx.- mosolyog ördögien

- Lehet elhúzni innen!

Nem tágítottak.

- Lumos!- mormolta Fred

A pálcája végéből egy apró fény tündökölt, elég volt ahhoz, hogy ijedtükben elrohanjanak.

- Weasley, ezt még visszakapod!

- Szeretném látni.- nevetnek

Én is hamar csatlakoztam a nevetéshez.

- Fred ez elképesztő volt!- hajoltunk oda hozzá

- Lumos!- próbálta George is, sikerült neki

- Lumos!- hangzik a számból

Lógattam a fejem.

- Nem sikerült...

- Majd menni fog!- biztattak mindketten

Pár óra múlva megérkeztünk a híres neves Roxfortba.