𝙰 𝚑𝚊́𝚛𝚘𝚖 𝚋𝚊𝚓𝚔𝚎𝚟𝚎𝚛𝚘̋ //𝚆𝚎𝚊𝚜𝚕𝚎𝚢 𝙺𝚕𝚎𝚌𝚑𝚎𝚛𝚢 𝚃𝚛𝚒𝚘́//

✨Csíny letudva!✨

Már három hónap telt el a Roxfortba kerülésem óta.

Már három hónapja, hogy a Weasley ikrekkel szekáljuk a Hugrabugosokat.

Már három hónapja, hogy igazán boldog vagyok.

Már három hónapja, hogy van három csodálatos barátom!

Egy Mardekáros, egy nem átlagos Mardekáros, aki animágus, ül kettő Griffendélessel az oldalán a Roxfort folyosóján. Lassan mindenki a hálókörletébe vonult, csak mi hárman pengetjük az időnket.
- Nos gyerekek! Csináljuk!- suttogok
- Már éhes vagyok!- suttogta nyálát csorgatva George
- Vágjunk bele.- nyitott be a konyhába Fred- Alohomora!
Kár, hogy Annie beteg és nem tud jönni. Egy móka lesz!
Elénk tárult a házi manók munkahelye. Mindenféle finomságnak az illata csapta meg az orromat. Van itt minden! Pudingtól elkezdve a cukormázas sütiig.
- Már a számban érzem a finom sütiket.- suttognak egyszerre az ikrek
- Hello!- köszönt az egyik házimanó
- Sütit jöttünk csórni.- fogtam a pálcámat a kezembe
- Mennyit akartok vinni?- kérdezi a manó
Az ikrek felmutattam egy WEASLEY feliratú aktatáskát.
- Gyorsan rakjátok tele aztán sipirc a hálókörletetek be.
- Köszönjük.- mondtuk mind a hárman egyszerre

*

- Ugye nekem is szándékoztok adni a süteményből?
- Majd holnap.- terült el George arcán egy nagy vigyor
- Azért jöttem el idáig? Megfontolom a továbbiakban, hogy hogyan dolgozzak veletek.
Erre kuncogtak.
- Lám lám... a Weasley-k és a kisebbik Klechery.- hallottuk Piton hangját
Lassított felvételbe, magunkat összehúzva megfordultunk.
- 10 pont a Griffendéltől fejenként. A Mardekártól 15.
Éppen vettem a levegőt, hogy visszavágjak...
- 20 pont a Mardekártól. És büntető munka mind a hármatoknak.
- Ugyan már Piton proff.- szólal meg egy röhögő hang, persze, hogy hóborc...
- Egyszer kapjalak el, te szellem!
- A kedvenc trióm ismét lebukott... máskor ügyesebbek legyetek!
- Értettük hóborc!- mondtuk mindhárman egyszerre
- Gondoskodom róla, hogy ne legyen legközelebb.- savanyúskodott Piton prof
A sütiket elvette tőlünk.
- Holnap mindhárman legyenek az irodámban...
Azzal elviharzott.

*

- Szerintem élvezi ahogyan bánik velünk...- morgok az orrom alatt másnap a büntető munkán
- A saját házától 20 pont elég durva...- törölget egy serleget Fred
- Nyílván valóan ki nem állhat.- szól George
- Menjen a francba.- rúgok bele az egyik teremben lévő íróasztalba
A második fiók kiugrik a helyéről.
- Azért ekkorát nem rúgtam bele...
- A rejtett erőd Emily.- kuncogott George
- Nagyon vicces Weasley...
Kilebegett egy pergamen a dobozból. Egyenesen Fred kezébe szállt.
- Ó, a kedvenc triókám.- bukkan fel hóborc
- Téged üldöz most Frics...- rakom helyre a bútort
George odament a testvéréhez és a pergamenre szegezte a pálcáját.
- Tárd fel titkaidat!- mondja a vöröske
Ekkor mozgó lábnyomok jelentek meg a pergamenen.
- Nem semmi Weasley!- állt el a szavam is
- Tesó, hol tanulsz te ilyeneket?
- Piton használta múltkor Sworx könyvén.- eszmélek fel
- Esküszöm, hogy rosszban sántikálok.- olvassa Fred
- Ez lehet a jelszó?- kérdem
- Ünnepélyesen kijelentem, hogy ezt elcsórjuk.- tette zsebre Fred
- Egyet értek, a süteményeket kárpótolja.- mosolyog George
- Remek! De mi is van rajta?
- A Roxfort minden egyes elrejtett zuga.- szakérti meg Freddy, amikor kivakarja a zsebéből
- Állat!
- Csíny letudva!- ordítja Hóborc
Kiterítettük.
- Frics közeleg! Gyorsan dugd el Fred!- mutatok a férfi nevére- Csíny letudva!- mondtam hóborc mondatát, még időben, ugyanis a gondnok most lépett be az ajtón.

Viszonylag normálisba raktuk magunkat amikor Frics bejött a terembe.
- Na, hogy haladnak a serlegek?
- Lejárt az idejük Frics!- vinnyogja hóborc
- Ha egyszer elkaplak!- üvöltözött a vénember
- Mi akkor mentünk!- mondták az ikrek kánonban
- Majd még úgyis látjuk egymást.- kuncogok
- Hallottam ám Miss Klechery!
- Viszlát!- csaptam be az ajtót
Az ikrekkel nagyot nevettünk. Elfutottunk. A lépcsőknél elváltak útjaink, én rohantam a gyengélkedő felé, ők pedig a Griffendél toronyba.

*

- Mond már el mi volt!- kéri a gyengélkedő egyik ágyán feküdve Annie barátnőm
- Nos hát sütit csentünk, Piton észrevett minket. Aztán büntető munkát adott. A fiúknak fejenként 10 pont pontlevonás, nekem 20 pont.
- Ilyen szívtelen se lehet... a saját házától 20 pont...
Fred és George megkértek, hogy ne beszéljek neki a térképről, ők ma délután elemzik. Elővettem a tankönyveimet és barátnőmmel együtt írtam meg a házi feladatot. Aztán McGalagonyhoz kell felmennem beszélni az animágusságomról.

- Első és legfontosabb dolog, hogy emberek előtt ne változz át. Keress egy biztonságos helyet ahol át tudsz változni. Te és én vagyunk az utolsó élő regisztrált Animágusok.
- Értettem!- jegyzeteltem egy füzetbe
- Ráadásul te veszélyt is jelentesz, mert egy magyar mennydörgő a patrónusod.
- Tanárnő ezt honnan tudja? Én nem tudok patrónust idézni. MÉG!- hangsúlyoztam ki
- Amilyen állattá változol olyan a patrónusod. Ez egyértelmű.
Hogy hogyan tudtuk meg, hogy animágus vagyok? A bátyámmal és Ted-el elmentünk Hagridhoz és ott átváltoztam egy kisebb méretű sárkánnyá. Ijesztő volt, legalább is nekem. De Hagrid reakciója mindent vitt. Azt mondta cuki vagyok. Csak az asztalát törtem össze.
- Mégis mire gondoltál amikor átváltoztál?
Kutattam az elmémben. Mentünk Hagridhoz. Bekopogtunk, köszöntött, mi viszonoztuk. Leültünk teázni...
- Teát ittam.
- Az nem befolyásolja.
- Ömm. Asszem' megvan.
Ekkor újra megnőtt a világ, még szerencse, hogy egy tágas teremben voltunk. A professzor mormogott egy varázsigét és újra megnőttem, következett ezután a hányinger. A hasamat fogtam.
- Na mire gondoltál?
- Arra, hogy mi lenne, ha George és Fred is ott lenne.
Azt hiszem kezdek valamit érezni... nem tudom mit, de érzek... fene tudja mi ez az érzés, de egyszerűen megőrjít.

*

Dúdolgatva sétáltam a folyosókon, Annie barátnőmmel megírtam a házim, szóval azzal már nem kell foglalkoznom. Megtanultam a Lumos bűbájt ami a vonaton nem ment. A klubhelységbe bevittem a cuccaimat, azután kimentem a kastélyon kívülre. Persze egyedül. Éppen véget ért a Griffendélesek kvidics edzése. Akkor itt lehet Ted? Végül megláttam az említettet. Mivel másodéves, már kvidicsezik. Nekem kimagaslóan jól megy a repülés.
- Ted!- integetek
Meghallotta, most jött ki az öltözőből.
- Helló pöttöm.- piszkálja a hajam
Durcisan nézek rá.
- Nem vagyok pöttöm, majd megnövök!
- Szeretném azt látni.
- Ch.
- Engem vártál igaz?
- NEM! Én most jöttem a klubhelyiségből gyakorolgatni bűbájokat.
- Had lássak egyet!- huppan le mellém
Megköszörültem a torkom.
- Lumos maxima!- motyogom
Hatalmas fény jött ki a pálcámból.
- Az igen.
- Ha már varázsló vagyok kihasználom. Fellapoztam egy könyvet, amit kivettem a könyvtárból. Megnéztem egy varázsigét. Messze tettem magamtól a könyvet.
- Mire készülsz?
- Meglátod.- háttal álltam a fiúnak
- Invito.- (begyűjtő bűbáj) először nem sikerült
- Na még egyszer. Invito!
Nagy sebességgel felém repült a könyv. Nekem csapódott, majd ráestem Tedre.
- Au!- kiáltottunk fel
- Bocsánat!
- Ugyan semmi gond! Ez megesik.
Felkeltem a fiúról. A könyvet a kezemben fogtam.
- Mi újság az ikrekkel? - kérdi
- Házit írnak.- vágom rá
- Értem, és te miért nem azt csinálod?
- Annie barátnőmmel rég megcsináltuk.
- A válogatott szavú lány?
- Mivel ő az egyetlen barátnőm.- mormogom az orrom alatt
- Emy én elköszöntem.- húz magához erősen Ted
- Üzenjek valamit a kettő csirkefogónak? Akik miatt 20 pontot vesztettünk? Te is biztos benne voltál.
- Még mennyire, de a mi házunk is húsz pont mínuszban részesült.
- HÚSZ?
- Piton kifejezetten utál, és nem üzenek nekik semmit.
- Rendben, szia!
- Szia!- integetek neki, folytattam a varázslást

Helló embik💕
Ez egy nyárbúcsúztató hosszabb rész lett.
Mindenkinek jó sulit kívánok!
A következő rész, már Emily 2. Évében játszódik❤️

~Szisztok~