✨A nap, amire már nagyon rég várok✨

954 47 5
                                    

Kicsi vagyok. Olyan első éves talán. Egy ágyban fekszem nagyon szűkösen. Valakin. Szerintem ez a valaki George Weasley. Ugyanis Fred eltáncolt valahogyan az ágy túlsó felére.
- Annyira aranyosak a kis drágáim.- hallom Mrs. Weasley hangját.
Következő pillanatban George leesett az ágyról én pedig felkeltem.

- Mi van?- ébredek fel- Rohadt jót álmodtam.- durcázok be

- Emily beszélnünk kell. Nagy baj van.

- Mi az már Annie?

- Sürgős.- szólalt meg egy másik hang

- Isabell?

Gyorsan felültem az ágyamban.

- Figyelj. Ez komoly.

Annie nagyon komolyan nézett.

- Már öt végzős Mardekáros jelentkezett ki a Roxfortból!- suttogott Isabell

- Már öt? Novemberben még csak 2 volt.

- A nagyúr kezd visszatérni.- suttog Annie

Ezt a témát én is komolyan veszem. Hiszen valahogyan engem is érint.

- Ma délután gyűlés!- jelenti ki Isabell

A gyűlés a Mardekárosok jobb oldalából áll. Sworx tesók, Klaus, Annie, Isabell, William és én. Igen Daniel-éket is bevettük. Vannak náluk rosszabbak pl az az aranyvér mániás Malfoy. Idegeimre megy.

- Komoly a helyzet mi?

- Komoly.

- Pedig most a legjobb minden.

- A baj mindig a legrosszabbkor jön.- sóhajtok- Addig is had érezzem jól magam és én akkor érzem jól magam, ha alszok. Délután George-val találkozok. Megköszöni, hogy tegnap megmentettem.

Annie elmosolyodott, Isabell pedig egy "oké"-t mormogott.

- Délután hat.

- Értettük.

A felsőbb éves lány kimen az ajtónkon.

- Vágódj be nála!- ráz meg Annie

- Hála neked nem tudok visszaaludni.

Gyorsan felöltöztem.

- Hány óra?

- A szombati ebéd utáni szundid kicsit elhúzódott. Délután kettő.

- DÉLUTÁN KETTŐ? Gyorsan mennem kell!

Stílusosan magamra kaptam a Mardekáros talárom.

- Mesélek!


Kirohantam a klubhelyiségből, majd egy sétáló George Weasley-vel találkoztam.

- Bocsi a késésért Weasley!- azt nem kell tudnia, hogy aludtam

- Szia Emily, semmi gond, azt gondoltam lejövök és megtudakolom, hogy hol s mint vagy.

- Na mond mi a pálya.- próbáltam lazára venni- Fred hol van?

- Délután szundi.- kuncog

- Értem.

Ha nem lennél itt én is aludnék féleszű! Mondom magamban kicsit lehangoltan. Íriszeimmel lenéztem a földre.

- Emlékszel? Amikor legelőször találkoztunk?- kérdezte George nosztalgiázva

- Emlékszem. Rá nyúltam valamelyikőtök kezére.

- Az enyémre.

- Baj van George? Olyan fura vagy.

Csak elmosolyodott.

- Emlékszel amikor elsőben próbáltunk csokit csenni? Húsz pont mínuszban részesült a Mardekár.

- Ne terelj Weasley. Látom, hogy valami nagyon nincs rendben veled.

Kiértünk az udvarra. Ő némán tovább sétált volna, de megfogtam a talárjánál.

- Ide figyelj Weasley!- hangsúlyozom

- Ugyanolyan gyönyörű a szemed, mint mindig.

- Ez honnan jött?

- Az évek alatt talán még fényesebb lett.

- Na jó én kezdek aggódni. George Weasley!

- Figyelj Emily. Adj tanácsot.

- Miben kéne?

- Szerelmes vagyok egy lányba.

A szívverésem megállt egy pillanatra. Nem tudtam máson gondolkozni, ki lehet az a lány? Mostantól azzal bunkó leszek.

- Kibe?

- Lényegtelen.- válaszolt

Előlem titkolja? Itt beszúr valami a mellkasomba. Mi ez az érzés? Szomorúság?

- Mit szeretnél? Miben segítsek?

- Hogyan mondjam el neki?

- Te tudod, a legjobban, hogy én nem konyítok az ilyenekhez.- folyt le egy könnycsepp az arcomon

George keze az arcomhoz nyúlt. A tenyere majdnem akkora, mint az én arcom. Elmerül benne. Közelebb hajolt. A homlokunkat egymásnak támasztotta.

- Szeretlek Klechery.- suttogta a számra

Egy meleg érzés járt át. Beleborzongtam az érintésébe. A szánkat összetolta. Adott rá egy hosszú csókot. Még könnyeztem. De nem sírtam. Mikor elváltak ajkaink megszólaltam.

- Rohadtul megijesztettél.

- Ez volt a cél. így élvezetesebb.

- Weasley...- nyomtam most össze én a szánkat- Tudod mióta várok már erre?

- Fred jobbnak látta nekem elmondani, azonnal találkozni akartam veled.

Amilyen szorosan lehetett átöleltem. Láttam egy vörös hajkoronát mögöttünk, el akart bújni. Kivakartam magam George öleléséből.

- Most meghalsz Fred Weasley.- suttogta

George alig bírta visszafojtani a nevetését én közben elkaptam Freddy-t.

- Frederik Weasley!- a szemem színe kékbe ment át- Ismered annak a szónak a fogalmát, hogy titok?

- Nyaggatott!

- Ez nem mentség!

George diszkréten nevetett.

- Emily!!! Ne rángass!

- Igaz. A barátom ikerpárja vagy.

George nézett. Felé fordultam és mosolyogtam. Ő felém közeledett megfogta a kezem és egy gyors puszit adott a számra.

- Aranyosak vagytok.- szól Fred

Mosolyogtam vele együtt, de aztán komolyra fordul az arckifejezésem.

- Komoly gond van.- vettem halkabbra a hangnemet- Már az ötödik Mardekáros jelentkezett ki a Roxfortból.

- Azt gondolod, hogy tudjuk ki visszatér?- kérdik kórusban
Hogy vannak ilyen jó szinkronban?

- Biztos. Fel kell kötnünk a gatyánk. Itt harc lesz. Csak nem tudni mikor.

Nekem jobban tetszenek rövidebb hajjal

Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.

Nekem jobban tetszenek rövidebb hajjal.
A mai rész ennyi lenne. A kövi részben leírom, hogy mire jutottak a gyűlésen 😉

𝙰 𝚑𝚊́𝚛𝚘𝚖 𝚋𝚊𝚓𝚔𝚎𝚟𝚎𝚛𝚘̋ //𝚆𝚎𝚊𝚜𝚕𝚎𝚢 𝙺𝚕𝚎𝚌𝚑𝚎𝚛𝚢 𝚃𝚛𝚒𝚘́//Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin