1.fejezet

768 28 0
                                    

Egy átlagos reggeli edzéssel kezdődött minden. Hyuga Neji napi rutinját végezve edzett a Konoha melletti erdőben, mikor egy hatalmas robbanás lökéshulláma sodorta el.
- Hogy nem láttam a Byakugannal?- kérdezte magától, de nem volt sok ideje ezen gondolkodni. A robbanás nem csak őt kapta el, hanem más tárgyak is kavarogtak a viharos szélben. Neji alig állt a lábán.
- Honnan jött ez?!- próbált előre nézni sikertelenül. Túl erős volt a szél. Alig egy másodperc leforgása alatt történt. Neji nem tudta kikerülni a felé tartó felismerhetetlen tárgyat. Nem vette észre időben és nem lett volna ideje sem kitérni. A fiú eszméletlenül csapódott neki egy vaskos fatörzsnek. Arcán vér folyt le.

Neji lassan nyitotta ki a szemeit. Óvatosan nyúlt homlokához, hogy leellenőrizze milyen állapotban is van, ha folyton a szemébe folyik a vére. Csak ekkor tűnt fel neki egy aprócska dolog. Ami pár másodperc alatt hatalmassá nőtte ki magát. Jobb szeme előtt teljesen elfeketedett minden a kezdeti homály után. Bár fájdalmat érzett rendesen, az előtte levő csapda kinézetű jutsu láttán azonnal a Byakugan segítségére támaszkodott. Elég meglepő volt, hogy így teljesen rendesen lát, mindkét szemével. Lassacskán állt fel, majd sétált oda a kemény gömbhöz. A belseje egy embert rejtett.  Neji próbált rést ütni a burkon, de a Byakugan szokatlanul gyorsan merítette ki. Mintha most használná először. Többször ütött rá a falra. Méginkább meglepődött, mikor a fal megpuhult. Amint átesett rajta újra szilárd lett, de most már ő is belül raboskodott. Egy alapos körülnézés után a sötétben legszívesebben visszacsavarta volna az időt.
- Miért is kellett nekem ezt csinálnom?- kérdezte halkan, majd végigmérte vendéglátóját. Sivatagi Gaarat. A vörös hajú csúnya sérülései körül homokszemcsék szorgoskodtak. Gyorsították a gyógyulást.
- Miért is engedett be ide Shukaku?- jött a következő kérdés. Erre a homok reagált. Kicsit szétoszlott, utalva arra, hogy menjenek a sík, fedezék nélküli területről, minél hamarabb, ha lehet. Nejinek sem kellett kétszer mondani. Eszében sem volt megvárni, hogy teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön. Vonakodva karolta fel a sivatagi fiút és indult el lassan. Sajnos a homok azon nyomban visszaszivárgott a homokrejteki hátán levő lopótökbe. Teljesen védtelenek voltak.

Neji a Byakugan segítségével éppenhogy ki tudta szúrni a közelében levő két ninját. Egyik sem látta őt, de Neji tudta kik voltak azok. Gaara kísérői, ha lehet így fogalmazni. Kankuro és Temari. Felé közeledtek.

- Hyuga Neji?!- sietett oda hozzá Temari azonnal.- Hogy kerülsz ide? Biztos hogy jól vagy?!
- Persze hogy jól vagyok... nagyjából.- nyögte Neji fájdalmas grimasszal az arcán.
- Várj segítek!- nyúlt volna Kankuro, hogy átvegye az eszméletlen Gaarat. De Shukaku nem értett egyet vele. A homok ellökte a két ninját. Az önállósult homok most a saját érdekeit nézte, nem Gaaraét. Már így is teljesen begyógyult a fiú hasán levő seb, így a homok jelenleg csak Neji felé fordított figyelmet.
Temari és Kankuro elképedve nézték, ahogy a homok körbeöleli Nejit, aki pár másodperccel később Gaaraval együtt elsüllyedt. A homok egyénileg utaztatta őket a ninjavilág egy tetszőleges pontjára.
- Ugye Shukaku nem érez valamit Neji iránt?- kérdezte Temari maga elé nézve, de valamiért lehetetlenül nagy hülyeségnek hangzott.
- Az nem lehet... ugye?- nézett rá Kankuro. Nem tudta mit gondoljon. A tények viszont egyértelműek voltak. Shukaku meglépett a gazdatestével és egy tehetséges konohai Hyugaval.
Ezt nehéz lesz kimagyarázniuk a Hokagenak. És akkor még ott van Homokrejtek is.

A Hyugák gyöngyszeme (-az első Homokrejteki Byakugan)Where stories live. Discover now