𝚂𝚣𝚓𝚐 𝚞𝚝𝚊́𝚗 𝚊𝚟𝚊𝚐𝚢 𝚁𝚎𝚝𝚎𝚣 𝚎̀𝚕𝚎𝚝𝚎!

16.rész

Idő ugrás 3 hónappal később.
💖Reni szemszöge💖
Megszültem!!!Megszületem Antai-Kelemen Izabellát az egyetlen kislányunkat Cortezzel.
Annyira aranyos...Iza is meg Cortez is.
Amikor a kezemben tarthattam Izát Cortez sírt...Oan naon Cukii (volt).😭🥰
A kórházi ágyamban feküdtem a karjaim között Iza ébredezett.Amikor Cortez hallkan benyitott.
-Ébren van?-kérdezte suttogva,miközben átadta a barackos jeges teám.
-Ébredezik.-válaszoltam mosolyogva,és lepillantottam a kicsi kisbabámra.
-Imádlak titeket!-suttogta mosolyogva,és leült az ágy szélére.
-Hidd el mi is téged!-kuncogtam fel hallkan.
-Hát azt elhiszem.-mosolyogott rám.
Az idili pillanatunkat Iza szakította meg aki elkezdetett alig hallhatóan sírdogálni.
-Jajj,nyugi.-csítitgattam miközben kibújtam a kórházi ruhából és elkezdetem szoptattni őt.Cortez maga elé bámulva hallkan szitkozodott.
-Én...É-én...Szóval én mindjárt jövök csak kimegyek büvécére vagyis wc-ére nem a büfébe...-rázta a fejét és kiviharzott a szobából.
-Hülye!-ráztam meg a fejem mosolyogva.-Jól laktál?-kérdeztem Izától aki a jelek szerint már nem volt éhes.
-Gyere büfizünk.-mondtam mosolyogva.
Miután megbüfizünk,Cortez is vissza ért a "büféből".
-Milyen volt a büfében,nagy volt a sor?-kérdeztem vigyorogva.
-Anyád.-röhögött fel Cortez.
-Naaaa Cortezka ne sértegesd az anyukàm!-néztem rá sértetten.
-Cortezka?!-nevetett fel jó ízűen.
-A lényegett fogtad meg.-bólintottam,majd felkuncogtam.
-Leülhettek ide Renike?-kérdezte vinyogva.
-Persze Dinácska.-fojtottam el egy nevetést.
-Tök érettek vagyunk.-nevetett hallkan Cortez.
-Szerintem csak bolondok.-kuncogtam.