Meleg levegőt éreztem a nyakamnál. Borzongató érzés volt, ahogy valami súrolja a bőrömet. Mocorogtam és ruhán keresztül is érzékeltem a hátam alatt elterülő puhaságot. Avar és moha illat volt és ahogy próbáltam forgolódni, halk zizegő hangot keltett...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Utáltam magam. Erőtlenül bólintottam és reszketeg sóhajt vettem. Nem néztem a szemébe, csak a zavaros, virágokat úsztató vizet bámultam. Nem tudom miért egyeztem bele, de ahogy rám nézett, testemet ismeretlen bizsergés járta át. Szívem hevesebben vert, mint valaha és izgatottan, rettegve vártam mi lesz az első lépése. Csípőmre fogott és lassan a kráter falának nyomott, majd tenyere sebesen a fenekemre simult, alányúlva felemelt a magasban, miközben ő térdre ereszkedett. Fel sem tudtam fogni, hogy és miként történt, de lábaim vállain átvetve, derekam a hideg peremnek szorítva. Éreztem, hogy csúszok így két karommal támasztottam ki magamat. Egész testtel kint voltam a vízből és csak lábfejeim merültek alá.
- Ka-katsuki?! Mit művelsz? – kezdtem el pánikba esni.
- Mit gondolsz? Könnyítem a hozzáférést a kényes területekhez. – mondta tárgyilagosan, nekem pedig vörösbe borult az arcom, ahogy szembesültem a ténnyel, hogy Katsuki farkasszemet néz a farkammal.
- Eh-ehhez nem kell kiemelni a vízből! – akadtam ki, miközben reszket karokkal tartottam magam – Rá-ráadásul kényelmetlen. – motyogtam.
- Biztosíthatlak, élvezni fogod. – vigyorodott el gonoszan, majd egyik kezével a hasamra kezdte locsolni a vizet, lassan simított mindenhol, hogy lemoshassa rólam a sárkány nyálat. Remegni kezdtem, ahogy ujjai dörzsölni kezdtek a lehető legérzékenyebb ponton.
- Neh...kérlek...ott ne... - veszem hevesen a levegőt és a hideg ellenére úgy érzem, hogy forr a testem.
- Muszáj itt is rendesen megmosni. – nézett egyenesen a szememben, majd közelebb hajolt hozzá – Különben, hogy veszem a számba? – lehelte rá, mire megrándultam és egyre nehezebben tartottam magamat.
- Fe-fejezd be...ez kínzás! – lihegem, miközben igyekszem nem kiadni a belőlem kitörni vágyó furcsa hangokat.
- Valóban. – kuncogott halkan és kiemelt egy virágot a vízből – Édes vagy így kiszolgáltatva. – a virágot a farkamra helyezte és körkörösen elkezdte mozgatni rajta.
- Ah! – nyögtem fel egy nagyot – Neh! Neh csináld ezt! Uhg!
- De meg kell rendesen tisztítani, hogy utána mástól legyen mocskos. – dörzsölte tovább, miközben habossá és ragacsossá vált. Mikor úgy gondolta eléggé meggyötört engem és a virágot, leállt, majd bő vízzel lemosott.
- Hmm. Milyen illatos lettél. – dörgölte orrát már mereven álló farkamhoz.
- Te-te nem vagy normális! – akadtam ki – Fejezd ezt beh! Ah! - legszívesebben elmenekültem volna, olyan kínosan éreztem magam. Ez nem így szokott történni! Miért vagyok ilyen helyzetben? Baszki!
- Most mit vagy ennyire kiborulva? – vigyorgott pimaszul – Hisz ez nektár volt. Értesz a növényekhez, nem? Akkor azt is tudod, hogy bizony virágoknak édes nektárjuk.
