Meleg levegőt éreztem a nyakamnál. Borzongató érzés volt, ahogy valami súrolja a bőrömet. Mocorogtam és ruhán keresztül is érzékeltem a hátam alatt elterülő puhaságot. Avar és moha illat volt és ahogy próbáltam forgolódni, halk zizegő hangot keltett...
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Erősen tartva kezemet, húzott maga után egyre mélyebben a barlangba, míg már olyan sötét nem lett, hogy az orromig sem láttam. Bár rettenetes volt az érzés, miként semmit nem tudtam beazonosítani magam körül, de Bakugo meleg tenyere, furcsa módon biztonság érzetet adott, ahogy ujjaim elvesztek benne. Zavarba ejtő volt ez a gondolat. Annak viszont örültem, hogy ő sem látott, így nem kellett a testemet szerencsétlenkedve takargatni. Még is hol fürdenénk egy barlangban? Vaksötétben?
- Kirishima! – kiáltotta el magát. Hangja bezengte a barlangot, falnak verődve cikázott a hatalmas üres térben. Morgást, hatalmas test lassú, lomha felemelkedését lehetett hallani, majd lépések zaját. A szörnyeteg karmai karcolták a kőzetet és súlya megremegtette a földet. Ösztönösen húztam magamhoz Bakugo karját, mire elengedett. Pánikba esésem előtt, már a csípőmet fogta át, hogy egész testem közelebb legyen hozzá. A fejem égett zavaromban, gyomrom görcsbe rándult.
- Ne félj, te gyáva kis nyuszi! Vigyázok én rád. – szólalt meg mellőlem, szívem majd kiugrott a helyéről – Tüzet! – ordította, mire összerezzentem. Óriási lángcsóva csapott fölénk világosságot adva nekünk. Hirtelen ért a forró levegő, a fény vakított és csak hosszas pislogás után voltam képes körülnézni. Elsőként felsem fogtam, hogy rendes fény lepi be a termet. Felfigyeltem a falokhoz erősített fáklyákra, mik elégedetten tartották magukon a táncoló lángokat. Körbe forogtam és meglepődve realizáltam a hatalmas krátert, minek fala mellkas magasságba emelkedett. Óvatosan közelebb araszoltam, hogy bele tekintsek. A természet által létrehozott mélyedésbe, saját arcom tükörképe tükröződött vissza a benne nyugvó víz felszínén. Most már mindent értek. Ujjam hegyét belemártottam, majd számít elhúzva vettem tudomásul, hogy jéghideg.
- Ebben nem fürdök. Megfagyok. – sandítottam hátra morcosan Bakugora, aki karba font kezekkel bámult engem. Gyorsan elfordítottam a fejem, ahogy akaratlanul is lejjebb haladt a tekintetem.
- A falusiak igazi kis puha pöcsök. Idegesítő. – morogta – De nem vagyok olyan hülye, mint gondolod. – jött mögém, majd vállaimra helyezve tenyerét hátrébb húzott, hogy nagyobb rálátásom legyen a képződményre. Tudtam, nem azért húzott hátra, hogy csak csodáljam mindezt, így hát keresni kezdtem azt a valamit, amire a figyelmemet akarta felhívni. Szemeim kikerekedtek a vájat láttán, ami a kráter alatt tátongott, ezáltal azt a következtetést is levontam, hogy a mélysége a jelen értelemben vett talaj fölött egy kicsivel, ér véget.
- Oh! Oh! Már értem! Úgy működik, mint egy kályha vagy a tűzhely! Ez zseniális! Remekül kitaláltad! – lelkesedtem be, elfeledkezve a helyzetemről. Csillogó szemekkel néztem Bakugora, ki öntelt mosolyra húzta ajkait.
- Ha tudom, hogy téged az ilyen egyszerű dolgok nyűgöznek le, hamarabb megmutatom. – csapott a fenekemre.
- Basszus! Ezt ne csináld már velem! – mordultam rá és egyik kezemmel az égő területre simítottam. Ez fájt. Szúrós tekintettel hátráltam el tőle, mire csak felsóhajtott és magasba emelve jobb karját csettintet egyet. A sárkány közelebb araszolt és lassan a nyílás elé helyezte fejét. Kitátotta száját, megvillantva fogait, majd, mint aki tanulta volna, lassan és egyenletesen engedte ki a tüzet. Bakugo közelebb lépett hozzá, majd büszkeséggel a szemében simított a hüllő pikkelyes nyakára. Halványan elmosolyodtam, miként így láthattam őt. Kis várakozás után, úgy tűnt Kirishima befejezte a feladatát. Megrázta magát, majd hátat fordítva nekünk visszaindult a helyére. Bakugo ekkor rögtön rám nézett, mire én gyorsan oldalra pillantottam. Ideges voltam. Vége volt az előkészületeknek, nem volt menekvés. Feszengve végig vártam, ahogy kimért léptekkel átszelte a köztünk lévő távolságot.
