ᴛʜᴇ ʙᴇᴀᴜᴛʏ ᴀɴᴅ ᴛʜᴇ ʙᴇᴀꜱᴛ /ᴊɪᴋᴏᴏᴋ ᴠᴇʀ/

09.Megmentettél

-Az itt látható alfalzetták határozott rokokó stílus jegyeket mutatnak. Különös figyelmet érdemel a gazdagon festett mennyezet, ez is a késő új klasszikus barokk korszak egyik remek példája. Ahogy mondani szoktam, ami nem barokk az nyúlfarok- magyarázta Felix. - Hadd hívjam fel a figyelmet azokra a lebegő pillangókra ott a...Monsieur????- Felix annyira bele élte magát a mesélésbe hogy észre se vette, hogy Jimin a nyugati szárny felé megy. Amilyen gyorsan csak tudott szaladt majd pedig be vágott elé.

-Mi van oda fent? - kérdezte Jimin.
-Hol? Ott? Semmi! Abszolúte semmi érdekes sincs a nyugati szárnyban csak por, piszok és nagy-nagy unalom- nevetett kínosan Felix, Namjoon pedig mellette bólogatott helyeselően.
-Áh szóval ez a nyugati szárny! - mondta Jimin.
-Rávezetted. - mondta Namjoon Felixnek aki csak hebegett és habogott.
-Vajon mit rejteget oda fent?
-Rejteget? A mi gazdánk semmit sem rejteget!
-Akkor felszabad menni! - lépett át felettük Jimin.

Namjoon én Felix mintha puskából lőtték volna ki őket úgy vágtak be ismét Jimin elé.

-Mi lenne Monsieur, ha mondjuk megnéznél valami mást? Egészen szép régi szőnyegeink vannak! - pánikolt Felix
-Talán majd máskor- mondta Jimin majd megint át lépett felettük de ők megint bevágtak elé.
-Talán a kertet! Vagy mondjuk a könyvtárat! - mondta Namjoon.

Jiminnek fel csillant a szeme a könyvtár hallatán, csak hogy ő jobban volt kíváncsi erre a nyugati szárnyra per pillanat mint a könyvekre.

-Hát itt könyvtár is van?
-Haha hát persze, hogy van! - bólogattak mind a ketten!
-Rengeteg könyv van.
-Könyv hegyek!
-Könyv erdők!
-Könyv zuhatagok!
-Könyv záporok!
-Könyv áradatok!

És megint. Annyira beleélték magukat a könyvtárazásba, hogy észre sem vették, hogy Jimin fel ment a nyugati szárnyba.

Jimin meglepődve vette észre, hogy ebben a szárnyban csak egy darab ajtó van. Meg mellette egy csomó ijesztő szobor és törött tükrök.

Óvatosan kinyitotta a nagy fa ajtót és belépett. Amikor Namjoonék azt mondták nekem, hogy itt csak por és piszok van nem hittem, hogy igazat mondanak.

Minél bentebb ment a szobában annál több törött holmit talált. Míg nem fel nem vélt fedezni egy ágynak tűnő valamit. Jiminnek úgy érezte, hogy össze facsarták volna a szívét amint rá pillantott. Ekkor eldöntötte, hogy ki megy, hiszen ez a magán szférája a szörnynek.
180°-os fordulatot vett majd szembe találta magát egy portréval ami szét volt karmolva. Közelebb ment. Az egyetlen dolog ami jól ki vehető volt a portréból az a két fekete mindent látó és lélekbe hatoló szempár. Nem lehet, hogy.....
Amikor az egyik elszakadt darabot vissza helyezte volna az eredeti helyére hirtelen egy vakító rózsaszín fényt érzékelt maga mellett.
Oda fordult és meglátott egy gyönyörű Rózsát ami hervadó félben volt egy üveg alatt.
Közelebb ment és levette az üveget a rózsáról. Meg akarta érinteni de ekkor egy árnyék jelent meg előtte. Kibaszott nagy bajban vagyok!

A szörny jelent meg előtte aki egyből oda ugrott mellé és vissza rakta a rózsára az üveget majd rámorgott Jiminre.

-Mit keresel itt? - kérdezte kicsit sem kedvesen.
-Bo-bocsánatot kérek! - mondta Jimin miközben reszketett félelmében.
-Megmondtam, hogy kerüld ezt a helyet!
-De hát nem csináltam semmi rosszat!
-Fogalmad sincs róla, hogy mit műveltél! - borított fel egy asztal a szörny
-Hagyd abba!
-Kifelé. Kifelé! - kiabált rá.

Jiminnek se kellett több. Szaladt ahogy a lába bírta le lépcsőn. Miközben a szörny pedig csak megállt egyhelyben a szoba közepén majd arcát a kezeibe temette. Fene enné meg a düh rohamjaidat Jungkook! Ezt kurvára elbasztad már megint!

-Hová szaladsz úgy? - kérdezte Namjoon.
-Ígéret ide vagy oda! Én itt egy percig sem maradok tovább!-mondta Jimin majd kirohant az ajtón egyenesen az istállóba Fülöpért.

Jimin tudta, hogy veszélyes az erdő és a lova félős de nem izgatta. Csak el akart innen menni.

Addig vágtatott az erdőben míg egyszer csak Fülöp meg nem torpant. Farkasok jelentek meg és rájuk támadtak. Fülöp elkezdett egy full random irányba futni míg nem egy befagyott tóhoz értek ami be szakadt alattuk. Alig bírtak kimászni belőle ráadásul a farkasok is kergették őket.

Fülöp futott az erdőben Jiminnel a hátán egészen addig amíg be nem kerítették őket a farkasok.

Fülöp ledobta magáról Jimint aki egy pár percig szédült. Fülöp kantárszára rá tekeredett a fára így még csak elfutni sem tudott. Jimin felkapott egy vastag botot és azzal próbálta védeni magukat de mind hiába. A farkasok többen voltak. Jimin elfogadta, hogy ő itt és most meghal így már védekezni se próbált csak a szemeit szorította össze.

Arra nyitotta ki a szemeit, hogy egy hatalmas üvöltést hallott. Utánam jött....

A szörny megmentette Jimint ráadásul el is kergette az összes farkast. Kifáradt és elájult.

Jimin egyből Fülöphöz fordult, hogy felszáll rá és tovább mennek, de nem volt rá képes. Hátra nézett az elájult szörnyre majd vissza Fülöpre. Faszom a kurva bűntudatba.

Oda szaladt a szörnyhöz és megnézte mennyire súlyosak a sérülései majd nagy nehezen felrakta Fülöp hátára a szörny testét és vissza vitte a kastélyba. Nem mondom, hogy olyan könnyű volt vissza találni de azért Jiminhez képest ez haladás.

-Mutasd csak. De ne morogj rám! - mondta Jimin miközben egy vizes ronggyal közelített a szörny felé mire a kedves szörnyünk csak azért is rá mordult és próbálta minden áron nem engedni Jiminnek, hogy hozzá érjen azzal a ronggyal- Maradj már nyugton! - szólt rá majd erősen hozzá nyomta a sebhez a rongyot mire a szörny csak fel üvöltött.
-Ez fáj! - kiabált rá Jiminre.
-Ha nyugton maradnál nem fájna annyira! - kiabált vissza rá Jimin mire a szörny eléggé meglepődött.
-Ha nem futottál volna el, nem így történt volna!
-Ha nem ijesztettél volna meg, nem futottam volna el!

A szörny hitelen nem tudott rá reagálni csak tátogott mint egy hal majd egy fokkal lentebb vette a hangerőt és folytatta.

-Akkor nem kellett volna felmenned a nyugati szárnyba!
-Neked meg uralkodnod kellett volna az indulataidon!

A szörny még soha az életében nem maradt alul egy vitában de ez is megtörtént. Kikészít ez a fiú baszdki!

-Most maradj nyugton. Egy picit csípni fog. - mondta Jimin majd hozzá értette óvatosan a rongyot a sebhez. A szörnyet hitelen érte ez az egész ezért gyorsan össze szorította a szemét. - Bárhogy is volt. Köszönöm neked, hogy megmentetted az életemet.

A szörny nem tudta hogyan kezelni a helyzetet. Régóta nem volt ilyen kapcsolatban senkivel. Pár pillanatig csak nézett Jiminre mint borjú az új kapura.

-Öhmm..... Örömmel.

2020.11.07

~mirawu~

(amúgy ne tudjátok meg hogy mennyit szenvedtem mire kiválasztottam azt az egy képet ami felül van xD omg Samonia-1113- a tanúm rá XDDD)