Draco Malfoy || i'll Be Good || (FF. hun)

7.rész

Reggel az ebresztőm hangjára nyitottam ki szemeim. Fejem az ablak felé fordítottam, ahol a nap, kellemesen meleg sugarai simogatni kezdtek arcomat. Nyugodt voltam. Nem aggódtam semmi és senki miatt.

Még mindig az ágyamban feküdtem amikor a régi fa ajtókon, beszűrődött a szintén régi fa padló nyikorgása. Tudtam, hogy valaki a szoba felé tart. Reménykedtem, hogy csak Piton Professzor az. Talán akar mondani valamit. Például azt, hogy Draco mégsem lesz a szobatársam, és kurvára boldogan eltölthetem az utolsó évem.

Csodás gondolatmenetemet az ajtó nyílása, hogyta félbe.
Ösztön szerűen oda fordítottam a fejem. Hatalmas meglepetésemre tényleg a Professzor lépett be az ajtót.

(vékony dőlt betű, Karen gondolatait jelképezik)
Ezaz. Talán tényleg csak mondani akar valamit.

- Gyere csak bennébb Draco

fasza....

A szőke hajú fiú belépett, majd a professzor el is ment.

okés, akkor most köszönjek neki?
elvileg utál, szóval lehet jobb lenne ha csak simán nem szólók hozzá, és próbálom levegőnek nézni.

Végül úgy döntöttem, hogy köszönök neki

-Szia - mondtam picit halkan
-Szevasz - mondta, miközben rám se nézett

csodás.

Bár nem is tudom miért próbálkozok. Teljesen felesleges.

Talán azt elfelejtettem megemlíteni, hogy Draco az elmúlt egy évben újra gonosszá vált. Megmerném kockáztatni azt a kijelentést is, hogy gonoszabb mint Voldemort.

Őszintén szólva én nem félek tőle. Mert tudom, hogy engem nem bántana. Vagyis remélem, hogy nem bántana.

Kikeltem az ágyamból, majd megfogva a ruháimat, bementem a fürdöszobába, hogy felöltözzek.
Mikor elmentem Draco és az ágya mellett, az ő csodás illata csapott orba de keményen.

édes istenem, mindjárt meghalok. Najo Karen menj tovább. Tudod jelenleg a te dolgod az, hogy minél hamarabb elkészülj majd elhagyd a szobád.

Viszonylag rövid idő alatt készen is lettem. Röpke 10 percembe kerül felöltözni.

Amikor kimentem a mosdóból, Dracot már sehol sem láttam.
Viszont a ruhái szertelenül le voltak hányva az ágyra. Valamiért a lábam egyenesen az ő ágya felé indult.

Az ágya előtt álltam és a dolgait nézegettem. Az egyik pulóvere alatt megpillantottam valami papír szerűt. Próbáltam óvatosan kivenni de ekkor hirtelen lépteket halottam kintről, és elindultam már majdnem sprintelve az ágyam felé.

Gyorsan felkaptam a könyveim majd próbáltam a lehető legtermészetesebbnek kinézni.

Amikor az ajtő résnyire kinyílt elindultam felé.

Amikor Draco belépett az ajtón, egészen feltűnően végig nézett rajtam.
Már a lábam a küszöb túloldalán volt, amikor Draco halk köhögése miatt hátra fordultam

-öm, Karen, öm ne menj még el- mondta teljesen összezavarodva.

-Piton beszélni akar veled és velem, ezért az első 3 óráról elkéresztetett.

-köszi, hogy szóltál - mondtam teljes magabiztosan.

Legbelűl egyáltalán nem voltam magabiztos. Nekem valami nem tetszik. Miért kell ugyan abban a szobában legyek amelyikben Draco, miért akar velünk beszélni a professzor, és ami talán a legjobban szúrta a gondolataim, hogy miről akar beszélni Piton.

Mindenki tudja, de legfőképpen a Mardekárosok, hogy Pitonnak eszméletlen fura ötletei vannak. És valami hiába teljesen  felesleges és nevetséges ő akkor is véghez viszi minden tervét.

Leültem az ágyamra majd vártam, hogy teljen az idő

Körülbelül 5 perc után hangos lábdobogásra lettem figyelmes. Majd lenyomódott a kilincs és Piton lépett be a szobába.

-Rendben akkor gyertek velem - mondtam Piton, majd mindketten követni kezdtük.

Őszintén szólva én arra számítottam, hogy egészen az irodája ajtajáig fogjuk követni.
Viszont a professzor nem az iroda felé tartott. Inkább az iskola kijárata felé haladtunk.

Pár folyósó után már biztos voltam abban, hogy a kijárat felé haladunk.

Sziasztok ❤️
egy kis meglepetés rész 🙈
tudom nem lett valami hosszú és izgalmas viszont kedvem támadt az íráshoz.
Remélem a jövőhét folyamán még ki tudok rakni egy részt. Viszont ha mégsem akkor ne keseredjetek el mert hétvégén (pénteken, szombaton vagy vasárnap) garantáltan jövök egy résszel 💋