/15. Fejezet/

403 17 0
                                    

Amanda halála óta már eltelt egy hónap. Azóta minden tökéletesen megy. Felkeltem, és kimentem a fedélzetre. Hirtelen erőtlennek éreztem magam. Megkapaszkodtam a korlátban, majd megálltam egy helyben, miközben mély levegőket vettem.

- Elena, jól vagy? - jött oda hozzám Mira.

- Igen, csak egy kicsit rosszul vagy... - megfogtam a hasam, majd a mellékhelyiség felé szaladtam.

Hányással kezdeni a napom, nem egy csodálatos dolog mit ne mondjak... Gyorsan kiöblítettem a szám, majd visszamentem a lányokhoz.

- Elena jól vagy? - lendült át Jack a hajómra.

- Persze - mosolyogtam, mire megölelt. - Viszont most, ha nem bánnád lepihennék kicsit.

- Menj csak - engedett el, majd a szobám felé indultam.

Leültem az ágyamra, majd annyira fáradtnak éreztem magam, mint még soha. Mi lelt engem?

                                     ***

Mikor már eleget pihentem, felültem az ágyamra. Még mindig fáradtnak érzem magam. Jó lenne tudni mi is a probléma. Ekkor hirtelen valaki bekopogott.

- Tessék! - szóltam, majd az illető bejött.

- Csak tudni akartam, hogy jól vagy-e - csukta be maga után az ajtót.

- Jól vagyok, csak olyan fáradtnak érzem magam, pedig most keltem fel - panaszkodtam.

- El viszünk a szirén orvoshoz, rendben? - bólintottam, mire Jack nyomott egy puszit a homlokomra.

- Elena! - rontott be Mira a kabinomba.

- Mi a baj? - kérdeztem aggódva.

- Angela kiszáradt - azonnal felpattantam, majd a kisiettem a fedélzetre.

- Jól vagy? - rogytam le társam mellé.

- N-nem egészen... - fulldokolt.

- Mira! Azonnal a Fehér-fok Öbölbe! - kiabáltam az első tisztemnek, aki amilyen gyorsan csak tudta az irányt az említett hely felé vette.

- Megyünk veletek - fogta meg a kezem Jack, majd nyomott egy puszit a homlokomra, és mielőtt még Miranada a hajót megfordította volna, Jack átlendült.

- Lányok! Vigyétek Angelát egy biztonságos helyre! - felálltam, majd visszarogytam.

- Kapitány! - kiáltott Mira, mire én csak mosolyogva bólintottam, és újra felálltam.

Bementem a kabinomba. Ittam egy kis vizet, majd felfrissítettem magam. Kicsit jobban éreztem magam. Ezután felvettem a kabátomat, majd megálltam a tükör előtt. Atya Isten! Híztam! De hogyan hízhattam volna, ha állandóan mozgok? Áh, mindegy. Valahogy majd csak leadom a felesleget. Most viszont irány az első tisztemhez.

- Elena, nem gondolod, hogy pihenned kéne? Mi a lányokkal mindent elintézünk - kérdezte aggódva Mira.

- Nem szükséges. És most... - tettem rá a kezem a kormányra - átveszem az irányítást.

Miranada bólintott, majd lement a fedélzetre, és talált valami tenni valót. Mostmár, irány az Fehér-fok Öböl!

- Horgonyt le! Vitorlát fel! Megérkeztünk! - kiabáltam, majd mindneki egyesével leszállt a hajóról.

- Angela? Hol van Angela? - néztem körbe a legénységemen.

- Itt van! - szólt Olivia, miközben Angelat segítette.

Ellenséges hullámok /J. S. Ff./ ✔️Onde histórias criam vida. Descubra agora