!!!EMBEREK AKI NEM BÍRJA AZ LGBTQ+-OS CUCCOKAT NE OLVASSA EL KÖSZI:3!!!
Amber és én már elég rég óta legjobb barátok voltunk ami szép és jó viszont én mindigis többet éreztem iránta mint barátság. Nem mertem beismerni magamnak de rohadtul vonzódtam Amber-höz ami valljuk be kicsit megrémisztett hisz én is lány voltam és előtte sose volt még ilyen érzelmem egy lány iránt se hiába volt fiúsabb mint az átlag lányok, Amber viszont maga volt a megtestesült ember akit elképzeltem magamnak, igaz fiúként de ez már mellékes.
Mai napot mint mindig Amberrel töltöttem.
-Szia Amber-mosolygok fusztráltan.
-Sziaa!-mondja majd arcon puszil mire megfeszülök szerencsétlenségemre észre veszi ő is-Jézusom mi a baj?? Ugye nem büdös a szám vagy valami...?-kérdi ijedt arcon mire felnevetek és megrázom a fejem mire megkönnyebülve felsóhajt majd felhúzza a szemöldökét-Akkor?
-Ömh... semmi?-mondom félig kérdezve mire olyan fejet vágott hogy ,,beszélj vagy elmondom Jinki-nek hogy megetted a csirkéjét,, ÚGY ÉRTEM NEM ÉN VOLTAM KHM ESKÜ NEM ETTEM MEG, na mindegy vissza a sztoryhoz, eléggé fenyegető fejet vágott mire ijedten kezdek rá nézni-lehet beszélnünk kéne erről... jogod van tudni-mondom félve rá pillantva majd elvörösödve a földet kezdem nézni, Amberön láttam semmit nem ért abból ami történik szóval bele kezdek-Hát tudod azt hiszem lányok is... bejönnek nekem vagyis eddig csak egy jött be egész életembe de na...-eltakarom az arcom-Amber én...-csuklik el a hangom.
-HEY VÁRJÁL MÁR KI A FASZOM AZ A SZERENCSÉS KURVA ÉS MIÉRT NEM TUDTAM EDDIG ERRŐL?-kérdi talán féltényeséggel (?) a hangjába ami miatt meglepődök.
-Te vagy az a ,,szerencsés kurva,,-mondom miközben eltakarom a vörös arcom és próbálom őt idézni. Nem kaptam reakciót csak felnézek ahol egy csillogó szemű Amber nézz rám majd hirtelen felém lép és megcsókol, viszonzom csókját. Mikor elválunk megfogja a kezem és elmosolyodik.
-Nagyon régóta várok erre a pillanatra de azt hittem hetero vagy így nem mertem feléd lépni...-mondja nevetve.
-Hát... én is azt hittem-mondom nevetve mire megölel és mosolyogva néz rám.
-Mi ketten legyőzzük majd az utálkozó embereket körülöttünk és örökre együtt maradunk!-mondja lelkesen mire újra felnevetek és megcsókolom ismét.
