Második esély

8

-Hé...- hallottam meg egy srác hangját mire megugrottam
-Te meg ki vagy?!- néztem a fáradt srácra
-A nevem Shinsou Hitoshi
-A nevem [N] To-csak [N]
-Tehát másik világból származol?
-Mi?! Nem! Miért gondolod ez?!
-A U.A-ben vagy de nincs rajtad egyenruha
-Felégett és csak ezt tudták adni
-És te magad mondtad, a gondolataidban
-Te gondolat olvasó vagy?!
-Nem, én agymosó vagyok de valamiért hallottam a gondolataidat
-És most mit fogsz tenni hőstanonc?
-Nem vagyok hőstanonc még
-Általános tagozat?
-Az...
-Hát az szívás
-Neked rosszabb a helyzeted
-Hű! Ehez nem kell gondolat olvasónak lenni, hogy megmond
-Miért vagy ennyire ellenséges?
-Nem vagyok ellenséges
-Félsz- mondta azt az egy szót ami egész testem átjárta a nap minden percében
-Tűnj el...
-Ha azt is ellököd aki segíteni akar akkor sosem lesz jobb sorsod- indult el
-Várj!- kiáltottam utána mire megállt és visszanézett
-Kell a segítség?
-N... igen, kell...
-Ez már haladás- sétált vissza hozzám majd felsegített
-Hogy tudsz segíteni?
-Elsőnek mondj el mindent és utána mondom mit kell tenned

Elindultunk és miközben sétáltunk elmeséltem az életem neki
Minden brutálabb szónál többen néztek ránk de főleg rám
Utáltam mikor figyelnek de nem tudtam mit tenni ellene

-OTT VAN!!!