Második esély

18

A B osztály nagyon kedves volt velem.
Kérdezgettek és válaszoltam.
Mindenki válaszolt ha kérdeztem.

Jobban éreztem magam, mint a saját dimenziómban.

Itt mindenki kedves velem és senki nem ugráltatott, nem szidtak hanem segítettek.

-Te [Név].- karolt át Monoma.
-Igen?
-Te és az a fura lila hajú srác.
-Shinsou?
-Igen igen ő.
-Mi van vele?
-Együtt vagytok?
-Nem. Nem vagyunk együtt. Miért kérded?
-Csak mert annyira jól elvagytok együtt és szinte el sem lehet titeket választani.
-Ő az egyetlen barátom...
-Velünk mi van?
-Vagy az A osztályosokkal?
-Mármint... mind nagyon kedvesek vagytok és barátnak tekintelek titeket de Shinsou egy más fajta barát... tudja mit érzek és... egyszerűen csak ő egy más szinten van...
-Ne aggódj miatta! Megértjük.
-Köszi...

Másnap senkihez nem szóltam és a képesség edzést ellógtam.
Kezdtem visszaesni és ez feltűnt sok embernek.
A koliszobám ajtaja mindig le volt fagyasztva így senki nem jutott be ami sokszor hasznos volt mikor sírtam.

Hiányoztak a barátaim és a képességem megint kedett eluralkodni felettem.
Nem voltam képes megállítani ahogy szobám teljes jég palota lett és egyre több jégcsap emelkedett a sima felületről.

-[Név].- kopogott be Kendo.- Figyelj, nem tudom mi folyik ott de a szobámban nagyon hideg van!
-Tekerd fel a fűtést!- mondtam ahogy már engem is kezdett lassan ellepni a jég.
-[Név]! Mi folyik odabent?
-TÖRŐDJ A MAGAD DOLGÁVAL!- kiabáltam mire minden elsötétült.

Mikor újra láttam a nappaliban voltam és teljesen át voltam melegedve.

-Köszönjük, hogy segítettél Shinsou.
-Nem hagyom, hogy bántódása essen. Megígértem, hogy segítek neki.
-[Név], mi folyik itt? Egyre inkább elzárkózol mindenkitől.
-Én csak... én... nem akarok bántani senkit!
-Ezt meg, hogy érted?
-MennyekFagya van!
-Mi?