When The Snow Starts To Fall「Jikook」✓

🌨️ ꜰᴏᴜʀ🌨️

— Az a srác folyamatosan ide tekint. Biztosan észre vette, hogy Jeongguk-ah is itt van, és a bosszúját tervezi.

— Már kárpótoltam őt... – csúszott ki a számon, és amikor rájöttem, hogy mit is mondtam, a számra tapasztattam a kezem.

— Jeongguk az előbb még vissza is integetett neki Tae. – felelte Yoongi, majd egy gonosz mosollyal rám nézett.

Mivel mellettem ült, könnyedén rámejtett egy kis darab húst. Értetlenül néztem rá, majd egy álszent mosollyal az arcán, megszólalt. — Jeongguk, úgy sajnálom, nem direkt volt, esküszöm. A fenébe, hogy ilyen kétbalkezes vagyok! – csettintett.

— Komolyan Yoongi, komolyan? – néztem rá elképedve.

Szó nélkül felálltam, és kimentem a mosdóba, hogy megpróbáljam valamennyire megtisztítani a textil darabot.

Fejem az ajtó felé kaptam, amikor meghallottam, hogy nyílik a fa darab, és valaki belép rajta. Egy magasabb srác, megáll a mellettem lévő mosdókagyló mellett, és kezet mos.

— Én próbáltam megállítani őket, de nem jött össze, sajnálom. – mondta.

Értetlenül nézek rá, és megszólalok. — Sajnálom, de miről beszélsz? – kérdezem össze ráncolt szemöldökkel.

— Jiminről, és a barátaidról.

— Miért, mit csináltak? – kérdeztem aggódva. De ő mintha meg sem hallotta volna, elhagyta a helyiséget. Sietve mentem én is vissza a fiúkhoz, és csalódottan vettem tudomásul, hogy Jiminnel ültek egy asztalnál.

— Oh, szia Jeongguk-ah! – villantotta ki nekem fogait Jin.

— Úgy sajnálom, hogy a barátaidnak távozniuk kellett. – mondta Yoongi.

— Semmi baj. Viszont ma már nincs ki haza vigyen, mivel reggel volt egy találkozóm valakivel, és egy ismerősöm vitt be, mert neki is dolga akadt arra. – mondta rám pillantva.

— Hé srácok, eddig még nem volt alkalmam beszélni erről, de a szilveszteri bulit illetően, párossával kellesz jönni, hogy tudjátok, csókoljátok meg a pártokat, amikor átlépünk az újévbe.

— Akkor gondolom, szar nekem, mivel én egyedül leszek... – gondoltam el.

— Egyedül? – kérdezte Jimin.

— Jimin, Jeongguk nem egy párkapcsolat párti, egyáltalán, és ő mindig kimarad az ilyen dolgokból, ha párokról van szó, mindegy, hogy miről is van szó.

— Elég van már ebből, mintha nektek lenne valakitek. – mondtam gúnyosan.

— Vicces. Az én barátaim csak távol szeretnének tartani engem a kapcsolatoktól, és egyáltalán nem tetszik nekik, hogy jelenleg is van egy barátom...

— Barát? – kérdezi Taehyung rá nézve, mire Jimin csak bólint. — Mi azt keresünk Jeongguknak. – mondta, de csak akkor tudatosult benne, hogy mit is mondott, amikor rá nézett Yoongira, aki csak vigyorgott.

— Aish! Komolyan nem hiszem el, hogy ilyenek vagytok! Faszt kerestek nekem partnert, mert ti is jól tudjátok, hogy minden csak az orgazmusik tart, utánna meg már nyoma sincsen semminek! Elegem van már a hülye viselkedésetekből, és hogy ti állandóan csak szivattok. Igen, a fiúkhoz vonzódom, de attól az még nem jelenti, hogy belemennék egy kapcsolatba, és ezt ti kéne tudjátok a legjobban. Köszönöm, hogy megadtátok az esélyt arra, hogy pasizzak be, de soha nem fog megtörténni. És most ha megbocsátotok, mennem kell! – elvéve a kézi táskámat, és a kabátomat, elhagytam a helyiséget.