¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
__________
"jimin! ma jössz velem fodrászhoz! és nincs apelláta!" jelentette ki nemes egyszerűséggel taehyung, amikor belépett jiminék házának ajtaján. jimin csak laposakat pislogva nézte barátja arcát. nemrég kelt fel és még nem teljesen tudta merre van arccal. "miért nem jungkookkal mész?" "azért, mert ő épp az egyetemen van a szívszerelmeddel." "oh.." "oh bizony, na sicc öltözni! azelőtt húzzunk el mielőtt anyádék megjönnek, kiráz a hideg ha találkozom velük." "nekem ne mondd, én velük élek." motyogta jimin maga elé.
a tény, hogy a szülei nem voltak még otthon motiválta, hogy csipkedje magát. gyorsan felkapott egy farmert meg egy csíkos pólót és már száguldott is lefelé a lépcsőn. "két perc alatt elkészültél! lázas vagy?" "haha, nagyon vicces vagy!" "ennyire motiváló lettem volna, hogy huszonnyolc perccel hamarabb sikerült elkészülnöd? hűha, sokkot kaptam." "ezt úgy mondod mintha mindig harminc percig készülnék." "igazad van, van amikor az egy órát is megütöd." jimin erre már nem reagált semmit, csak puffogva kötötte be cipője fűzőjét.
a fodrász szalon felé menet hihetetlenül jól szórakoztak, jimin újra jól érezte magát, két napig ki sem mozdult otthonról és a családi házuknak igen deprimáló hatása van, na meg a szüleinek is.
"chimchim, nem szeretnél elköltözni?" "dehogynem taetae, minden vágyam de engem nem támogatnának pénzzel, hogy lakást szerezzek. ők nem olyanok, mint a te és jungkook szülei." "igaz mindig elfelejtem, hogy az anyád micsoda egy perszóna, meg apádnál is gondok vannak a toronyban. de mondtam már, hogy hozzánk költözhetsz, amúgyis az a lakás a tiéd és az enyém lett volna. anyuék akarták így, csak akkor még jungkook nem volt a képben. de anyuék és jungkookie is folyton mondja, hogy mentsünk ki az oroszlánok karmai közül." "szívesebben lennék egy falka oroszlánnal is, mint velük. és én is folyton mondom, hogy nem tudnék mit beleadni a lakásba, plusz zavarni se akarlak titeket. így is kevesebb időt töltök velük mostanában." "tényleg, el is felejtettem, hogy a te rómeódnak is saját háza van. annyit vagy nála hogyha odaköltöznél se változna semmi." "nem költözök yoongi hyunghoz." "egyszer úgyis összebútoroztok." "ilyen nem lesz." battyogott tovább jimin. "miért tán nem akarod?" "dehogynem de hát yoongi úgyse akar tőlem semmit." "uram irgalmazz, krisztus kegyelmezz! hallod te magad jimin?" "hát de most nem?" "de chimchim, teljesen igazad van." mondta szarkasztikusan taehyung. "tegyük fel ha én nem akarok semmit jungkookietól akkor nem leszek vele 25/8-ban, nem fogok neki kedveskedő szavakat mondani, nem lesz a házamban és nem fogok vele egy ágyban aludni." "oh, már meg is érkeztünk. gyere taetae." terelt gyorsan jimin. "ezt még folytatjuk, nem úszod meg." majd mindketten beléptek a szalonba. pult mögött két lány ácsorgott vendégekre várva, majd mikor az ajtó feletti csengő megszólalt azzal egyidejűleg a lányok szeme is felcsillant. örültek a vendégeknek. mindkét fiú helyett foglalt a fodrász székben. a lány, aki jimin haját mosta már épp kérdezte volna, hogy milyet szeretne amikor taehyung közbeszólt. "olyan haja legyen, amitől a rómeója hátast vágódik. szóval legyen szőke!" "taetae, én a helyedben azzal foglalkoznék, hogy a te párodnak tetsszen a hajad." "oh, amiatt nem ver a víz, jungkookie kopaszon is imádna, de azért ne legyen kopasz, csak.....hmm....sötét barna, olyan még úgyse volt de ha a fény rásüt feketés árnyalata legyen és ne vágjunk belőle." "és ettől jungkook hátast vágódik?" "hát nagyon ajánlom neki, mert nyakon vágom." jiminnek erre csak felcsendült csilingelő nevetése. "az előbb még azt mondtad mindenhogy imádna." "nagyon nehéz jungkookie mellett maradni." "ezt, hogy érted? ti vagytok a legjobb pár az egyetemen." "azt tudom de neked nem tűnt fel, hogy minden második hallgató, aki az egyetemre jár azt akarja, hogy te legyél jungkook párja, mert sokkal jobban mutatnál mellette." "taetae, ő csak féltékenyeek, unalmukban már nem tudnak mit kezdeni magukkal. sose akarnék összejönni jungkookkal. annyira nem az esetem és még magasabb is nálam és-" "yoongi hyung is az." vágott közbe taehyung. "de nála annyira nem látszik, meg látod, pont ezért se kellenek jungkook. kinek kell ő ha van min yoongi." "nekem?" erre már csak mindketten nevettek. valóban mindenki azt akarta, hogy jimin és jungkook egy pár legyen. ez a három fiú igazán közkedvelt volt az egyetemen, csak ebből ketten nem foglalkoztak vele egy meg nem is akarta elhinni. taehyungot is azért akarták eltávolítani jungkook közeléből, mert féltékenyek voltak, mind azért, hogy a párja jungkook meg azért is mert ő kim taehyung foglalt. emellett még az is közrejátszott, hogy a kapcsolatuk olyan erős volt, hogy szavakkal el se lehet mondani. irigyek voltak, tudták nekik sose lenne ilyen kapcsolatuk. zavarta őket, hogy próbálkoztak jungkooknál de ő csak egy valakit nézett folyton. az emberek gonoszak és irigyek. ahhoz, hogy céljukat elérjék bármire képesek. de taehyung és jungkook kiállta az összes ellenük irányuló merényletet. minden napjuk úgy telik mintha egy tündérmesében lennének, bár taehyung párszor fel akarta adni de jungkook vasmarokkal tartotta őt, na meg persze ott volt jimin, aki félénk lénye ellenére ilyenkor igazi kis sárkány volt. két másodperc alatt rendbe tették a kis taehyungjuk önbecsülését.
a fodrászok csak sürögtek-forogtak a fiúk körül, igyekeztek 110%-os munkát kiadni a kezükből. bár ez a két gyönyörűség alapjáraton 110%-os.
taehyung sötét barna tincsei enyhén göndören álltak szana-szét buksiján, emellett még hosszú is volt. jimin imádta, hogy legjobb barátjának ilyen hosszú haja van. mikor együtt alszanak, mert pizsi partit tartanak akkor a film nézés közben taehyung mindig bújik és öleli jimint, aki a haját simogatja, tudja, hogy taehyung imádja ezt. még anno ő tanácsolta jungkooknak hogyha teheti simogassa taehyung haját, mert az megnyugtatja a fiút.
"a nagyszerűbbnél is nagyszerűbb vagy taetae." mondta ámultan jimin. "te is gyönyörű vagy jimin, mint egy szép kislány." jimin csak felfújt arccal nézett barátjára, aki odament és összenyomta arcocskáját. "miért csinálja ezt mindenki?" "mert aranyos vagy!" "ah, inkább menjünk."
miután elköszöntek, elindultak valamerre, nem volt céljuk. lehet beugranak enni vagy vásárolni. de inkább esznek, mert egyikőjük se reggelizett még.
miközben a mekis ebédjüket falatozták jimin telefonja jelzett, hogy üzenete érkezett és hát ki mástól ha nem yoongitól.
yoongi szia jiminie! ma ráérsz?
jimin szia hyung! persze!
yoongi átjössz?
jimin persze, ha délután három körül megyek az jó? most épp taetaevel vagyok.
yoongi persze :)) érezzétek jól magatokat!! <3
"kivel beszélsz? csak nem a rómeóddal?" jimin arcát elöntötte a pír. "de, háromkor megyek hozzá. ugye nem baj taetae?" "dehogyis, úgyis megyek haza jungkookiehoz." "okés." mosolygott tovább jimin és folytatta ebédje elfogyasztását.
fél háromkor mindketten elbúcsúztak egymástól majd ellenkező irányba indultak el. jimin izgatottan szelte egyik utcát a másik után. szőke haja csak úgy lobogott. kicsit aggódott, hogy vajon mit fog szólni hyungja a hajához, szíve mélyén remélte igaza lesz az ő taetaejének és yoongi hátast vágódik tőle, taehyung szavaival élve.
házhoz érve kopogás nélkül lépett be oda, hyungja azt mondta nem kell kopognia menjen be nyugodtan. az előszobába érve levette cipőjét majd beljebb lépve látta meg hyungját, akinek fekete hajkoronája volt. "hyung, a hajad!" "jiminie, a te hajad is más." yoongi közelebb lépkedett majd egy szeretetteljes ölelésbe vonta a nála egy centivel alacsonyabb fiút s közben egy aprócska puszit hintett annak frissen festet puha hajába. "este moss hajat." mondta miközben elengedte a fiatalabbat, ő csak nagy szemekkel bámult rá, hisz megmosták a haját, nem lehet büdös. "szeretem az illatod, ez meg olyan idegen nekem." "mi...milyen illatom van?" érezte, hogy zavarban van és eme érzés hatására almáit az a bizonyos piros szín önti el. "hm....olyan eper és vanília. szeretem ezt az illat kombinációt. régen mindig ilyen turmixot ittam." "oh...neked áfonyás fekete tea illatod van." most yoongin volt a sor, hogy orcáját megfesse a piros szín. jimin csak kacagva ült le a kanapéra, hogy megnézze milyen filmet nézett yoongi érkezése előtt. már yoongi is épp ült volna le, amikor az ajtaja hatalmas erővel kicsapódott. "azt hittem már namjoon vagy de te se vagy sokkal jobb." "hé! így kell beszélni a barátoddal?" nézett rá morcosan hoseok de csak egy vállrándítás érkezett válaszul. hoseok is beljebb lépett de a kanapé előtt megtorpant, mikor meglátta a kis tündérkét a kanapén és csak egy huncut mosollyal nézett yoongira, ki csak szemétforgatta idióta barátja miatt. "tudom mire gondolsz hoseok és a válaszom egy hatalmas nem." "de nyaaa!" "jimin ez a lökött az egyik legjobb barátom, hoseok ő itt jimin a kisbabám." mindketten csak nagy szemekkel néztek rá. "örvendek jimin! és ne hidd el neki, nem vagyok lökött." mosolygott hoseok. jiminnek nagyon szimpatikus volt a másik szív alakú mosolya, taehyungot jutatta eszébe. yoongi kiment a konyhába, hogy innivalót hozzon maguknak, jimin már ugrott is de yoongi visszaintette, bár jobban átgondolva egyedül hagyni azzal az őrült mókussal nem a legjobb ötlet volt részéről. visszatért három teával majd leült jimin mellé és a fejét a kisebb vállára döntötte, jiminre abban a pillanatban rájött a fulladhatnék de megemberelte magát. "most látom yoongs, hogy befestetted a hajad." "jaja, nem nagy cucc." válaszolt hanyagul. " na és mondd csak a hajszíned változtatgatásával akarod különböző személyiségeid kifejezni? most melyik vagy? yoonfi? soongi? boongi? moongi?" jimin nagy szemekkel nézett csak, nem tudta hova tenni hoseok és yoongi párbeszédét. "rá se hederíts jimin, csak hülyéskedik, egymagam vagyok itt." "ne higgy neki sokan vannak ott bent!" azzal yoongi fejére mutatott. "mindjárt kidoblak az ablakon aztán megnézheted milyen a légáramlat lefelé."
